Pedagógusok bántalmazása: jogi anomália hatása a büntetésekre
Nem egyértelmű, hogy a 2022 januárja és májusa közötti időszakban történt pedagógusok elleni erőszakos cselekmények esetében a bíróságok hogyan fogják alkalmazni a büntetőjogi szabályokat.
Idén január 1. és május 11. között egy jogalkotási anomália következtében a pedagógusok nem számítottak közfeladatot ellátó személyeknek, ami enyhébb büntetést eredményezhet az ilyen időszakban elkövetett bántalmazások esetén. A Népszava által megszerzett bírósági körlevélből kiderült, hogy ez a helyzet a közvélemény számára is újdonság volt.
A Belügyminisztérium (BM) május 11-től helyreállította a nemzeti köznevelésről szóló törvényt, amely ismét közfeladatot ellátó személynek minősítette a pedagógusokat. A BM szerint a rendelkezés ideiglenes hiánya nem jelentette azt, hogy a pedagógusok kiemelt védelmüket elvesztették volna.
A közfeladatot ellátó személyek elleni erőszak esetén a büntetési tételkeret felső határa akár 7,5 év szabadságvesztés is lehet, míg a státusz hiányában legfeljebb 3 év szabadságvesztésre ítélhető az elkövető. A bíróságoknak azonban a büntetőjog szabályai szerint az elkövetéskor vagy a jogerős ítélet meghozatalának időpontjában hatályos enyhébb szabályokat kell alkalmazniuk.
A jogalkotói hiba következményeként a bíróságoknak nehéz helyzetben kell dönteniük, hiszen a jogalkotói szándék értelmezése is kérdéses lehet. Magyar György ügyvéd szerint a köznevelési törvényből is levezethető, hogy a pedagógusok közfeladatot ellátó személyek, de a jogalkotási hibák miatt a bíróságoknak nehézségekbe ütközhet a helyes jogértelmezés.
A bírói gyakorlatnak kell megtalálnia a megfelelő választ erre az anomáliára, és eldönteni, hogy elfogadják-e a BM álláspontját, vagy kimondják, hogy az érintett időszakban megszakadt a közfeladatot ellátó személyi státusz folytonossága. Magyar György rámutatott, hogy a gyors jogalkotás során előforduló elhamarkodottság és átgondolatlanság ellentmondásokhoz vezethet a jogrendszerben, ami megnehezíti a jogalkalmazók helyzetét.