A vállalatok nem részesülnek forinthitelben
Az idei év első negyedévében a vállalati hitelállomány csökkenést mutatott, és a kamatplafon sem hozta meg a várt eredményeket. A forinthitelek továbbra is magas kamatozásúak, míg a devizahitelek népszerűsége növekszik, még azokban az ágazatokban is, ahol hagyományosan a forinthitel volt a jellemző.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a vállalati hitelekre bevezetett kamatplafon nem érte el a kívánt hatást. Annak ellenére, hogy a kormányzati ösztönzés révén a vállalati hitelkamatok már egy számjegyűek forint alapon, a cégek több forinthitelt fizetnek vissza, mint amennyit felvennének. Az idei első negyedévben a nettó törlesztés 451,5 milliárd forintot tett ki.
A vállalati hitelállomány március végére 12 478,1 milliárd forintra csökkent, ami alacsonyabb az előző év végi állománynál. Ezzel szemben a devizahitelek állománya több mint 1000 milliárd forinttal nőtt egy év alatt, és közelíti a 6000 milliárd forintot. A forinthitelek állománya viszont kétéves mélyponton van, 7,7 százalékkal csökkent egy év alatt, és már nem éri el a 6500 milliárd forintot.
A magas forintkamatok miatt a vállalatok inkább a devizahiteleket részesítik előnyben, és csak a támogatott forinthitel-konstrukciókat veszik igénybe. A forint folyószámlahitelek mennyisége viszont viszonylag stabil maradt, az átlagos kamat 11-12 százalék között mozgott. Az éven belüli forinthitelek volumene hasonló maradt a 2023 márciusi szinthez, azonban az éven túli forinthitelek állománya kilenc százalékkal csökkent egy év alatt, ami két és fél éves mélypontot jelent.
A jellemzően forinthiteleket választó cégek kevesebb hitelt vesznek fel beruházásra, mint korábban. A bankok is arról számoltak be, hogy a vállalati hitelezés nehezen indul be, és a cégek valószínűleg további támogatott hitelekre vagy pályázatokra várnak, nem szeretnének teljesen piaci alapon fejleszteni.