Szijjártó Péter nem foglalkozik a hekkertámadásról szóló levéllel és kínai ügyekről sem kérdezhették

Szijjártó Péter, a nagykőrösi lakossági fórumot követően, mindössze 15 percet szánt a sajtónak, hogy megválaszolja az orosz titkosszolgálatok által a külügyminisztérium ellen elkövetett kibertámadásokkal kapcsolatos kérdéseket.

A külügyminiszter nem adott konkrét válaszokat, ehelyett ismét felvetette a kérdést, hogy hogyan kerülhetett a sajtó birtokába Szabó Hedvig, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat akkori főigazgatójának az a levele, amelynek hitelességét a Nemzetbiztonsági Bizottság előtt megjelenő titkosszolgálati vezetők sem cáfolták. Szijjártó Péter azt sugallta, hogy nem kíván foglalkozni a levél tartalmával, mondván: „Nem foglalkozom vele, hát nem veszik észre?!”

A miniszter azt is állította, hogy nem készült terv a magyar diplomácia informatikai hálózatának teljes megújítására, annak ellenére, hogy ezt a tervet állítólag a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) vezetése rendelte meg. Szijjártó Péter nem reagált arra a kérdésre sem, hogy miért maradt el a megvalósítás. Azonban a 444.hu információi szerint egy munkacsoport megállapította, hogy a rendszer olyan szinten kompromittálódott, hogy azt teljes mértékben megtisztítani már nem lehet, és egy új kialakítását javasolták, amely 30,5 milliárd forintba került volna, a fenntartása pedig éves szinten közel 3 milliárdba. A fejlesztések azonban nem valósultak meg. Szijjártó Péter erre úgy reagált, hogy ő külügyi kérdésekre tud válaszolni, és nem ért az informatikai kérdésekhez.

Ezen kívül, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes többsége leszavazta azt az ellenzéki kezdeményezést, amely szerint Szijjártó Pétert kérdezhették volna Kínával kapcsolatos kérdésekről, többek közt a Magyarországon járőröző kínai rendőrökről, és a kínai arcfelismerő kamerákról. A hvg.hu-nak a bizottság fideszes elnöke, Németh Zsolt a leszavazást azzal magyarázta, hogy „a meghallgatás nem indokolt, amúgy meg ősszel úgyis tart éves beszámolót a miniszter a testület előtt.”

Szijjártó Pétertől megkérdezték, miért állította a kormány azt, hogy sikertelen volt az a 2021-ben történt, 2022-ben a Direkt36 által bemutatott hackertámadás, amelyről a közelmúltban a 444.hu-hoz is eljutottak információk. Ezek szerint 2021-ben a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) akkori főigazgatója, Szabó Hedvig altábornagy levelet írt rendszer helyzetéről Vargha Tamásnak, aki akkor államtitkárként a polgári hírszerzésért volt felelős. Ebből az derült ki, hogy az orosz kormányhoz köthető hackercsoportok bejutottak a külügy informatikai rendszerébe, aminek nyomán „több mint 4000 munkaállomás és 930-nál több szerver vált megbízhatatlanná”.

Szijjártó erre úgy reagált, hogy nem látta a levelet, és „nem is különösebben érdekli”, mit tartalmaz, de ha a sajtóhoz nem a feladótól vagy a címzettől jutott el, akkor bűncselekmény történt. Azután kijelentette, hogy ha akár informatikai vagy más eszközük ellen bárki támadást indított, megtették a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy „megvédjük magunkat, megvédjük a szuverenitásunkat, megvédjük az országot”.

A tárcavezető azt is közbeszúrta, hogy ő maga szinte alig használ informatikai rendszereket, éppen azért, hogy a lehető legkevésbé legyen az ilyen veszélyeknek kitéve.

Felvetődött az is, hogy a kormány – más, kibertámadást tapasztalt államok vezetésével ellentétben – miért nem hozta nyilvánosságra ennek tényét. Szijjártó szerint ez veszélyes, mert egyesek így olyan információkhoz juthatnának, amelyeket rossz szándékkal felhasználhatnának.

A Direkt36 cikkére is visszautalt Szijjártó, amely szerinte úgy állította be őt és a kollégáit, „mint hogyha mi az orosz érdekek szánt szándékú kiszolgálói lennénk, és mintha mi azt örömmel néztük volna, hátradőlve, napozva a strandon, hogy de jó, hát itt például az oroszok minden adatunkat elvitték”.

A beszélgetés végén ismét előkerült az a kérdés, hogy a levél bűncselekmény útján szivárgott-e ki a sajtóba, és hogy a tartalma hiteles-e. (Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának múlt heti ülése a testület jobbikos elnöke arról beszélt, hogy senki sem cáfolta a hitelességét.) „De nem foglalkozom vele, nem veszik észre?!” – csattant fel Szijjártó, hozzátéve, hogy titkosszolgálati ügyekről ennél több információt nem fognak adni.

Azt is mondta, hogy az ügy miatt nem kérette be az orosz nagykövetet, „mint ahogy nem hívtam be más nagyköveteket sem, mint amikor adott esetben más irányból érhették – mondjuk úgy – kísérletek bármelyik informatikai rendszerünket.”

Amikor Szijjártó a múlt héten Kalocsán járt, a Telex már megpróbált kérdéseket feltenni neki, az ottani, nyilvánosan meghirdetett lakossági fórumra azonban nem engedték be a két fős stábjukat. Az újságírók az eseménynek helyt adó épület előtti parkolóban várták, hogy a miniszter végezzen, ez idő alatt a rendőrség műveleti területté nyilvánította a helyszínt, és „a törvény nevében” felszólították őket, hogy hagyják el. Az egyik rendőr arra utasított két másikat, hogy ellenőrizzék le a videós kamerájának gyártási számát, „nem-e körözik”, majd mindkettejüket igazoltatták. A kérdéseket végül csak odakiabálni tudták Szijjártónak, aki – arra hivatkozva, hogy már várják a következő helyszínen – nem válaszolt.