Áremelkedések lassulása májusban

A GKI Gazdaságkutató májusi felmérése szerint a vállalkozások és a lakosság kilátásai nem mutattak jelentős változást áprilishoz képest, az áremelési tervek azonban érezhetően csökkentek.

A GKI konjunktúraindexe hibahatáron belül, mindössze egy ponttal csökkent az előző hónaphoz képest, ami azt jelzi, hogy a vállalati és lakossági kilátások összességében stabilak maradtak. A vállalkozások foglalkoztatási szándékai enyhén javultak, míg az áremelési tervek jelentősen, hat havi mélypontra süllyedtek. A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága azonban valamelyest romlott májusban.

Az üzleti bizalmi index, amely a vállalkozói szektor kilátásait tükrözi, szintén hibahatáron belül, egy ponttal csökkent, továbbra is egy szűk sávban mozogva. Az építőiparban pozitív változásokat lehetett tapasztalni, itt a konjunktúraindex három ponttal emelkedett. Ezzel szemben az iparban és az üzleti szolgáltatások terén a várakozások romlottak, míg a kereskedelemben nem következett be változás.

Az ipari szektorban a saját termelésű készletek megítélése javult, de a rendelésállomány és a következő három hónapra vonatkozó termelési kilátások értékelése romlott. Az építőiparban a rendelésállomány és a foglalkoztatási várakozások javultak. A kereskedelemben a készlet-szint megítélése nem változott, azonban a következő három hónapra vonatkozó megrendelések értékelése kedvezőbb lett. A szolgáltató ágazatban az üzletmenet megítélése romlott, a forgalmi várakozások és a foglalkoztatási tervek pedig szinte változatlanok maradtak.

A foglalkoztatási hajlandóság terén csak csekély javulás figyelhető meg, a létszámbővítést és csökkentést tervező vállalkozások aránya közel azonos. A szolgáltató cégek körében azonban a derűlátók alkotnak többséget.

A fogyasztói bizalmi index, a januári-februári ingadozások után, májusban is csak minimálisan változott. A lakosság a következő 12 hónapra vonatkozóan enyhén javuló pénzügyi helyzetet és gazdasági kilátásokat vár, míg az elmúlt 12 hónapban tapasztalt pénzügyi helyzetük változatlan maradt. A nagy értékű fogyasztási cikkekre elkölthető pénz megítélése romlott, az inflációs várakozások növekedtek, és a munkanélküliségtől való félelem is erősödött.