Új lakások hiányában is nő a saját lakásban élők aránya Magyarországon
Magyarországon a második világháború és a 1929–1933-as gazdasági válság idején is több lakás épült évente, mint az elmúlt másfél évtizedben, ennek ellenére a saját lakásban élők aránya növekvő tendenciát mutat. A 2007–2008-as gazdasági válság óta csökkent lakásépítések 2013-ban érték el a mélypontot, mindössze 7293 új lakás készült el az országban. A családtámogatási rendszer kiterjesztésével a lakásépítések száma évi 20 ezer körüli szintre állt be, bár a 2020-as év 28 ezer feletti adatától eltekintve. A befektetési célú lakásépítés és lakásvásárlás is hozzájárult a fellendüléshez az alacsony kamatkörnyezetben.
A gazdasági válságok, mint a koronavírus, háború és energiaválság, 2023-ban ismét 20 ezer alá csökkentették a lakásépítések számát, 9,2 százalékkal kevesebb épült, mint az előző évben. Az MNB 16 százalékos visszaesést vár az év egészére. A magas kamatkörnyezet és az inflációs sokk negatívan hatott a lakásépítésekre, és a befektetési célú lakásépítések is visszaszorultak.
A saját lakás tulajdonlása Magyarországon és a régióban történelmi örökség, és a magyarok életében biztonságforrásként szolgál. Az Eurostat adatai szerint, míg 2005-ben a lakosság 88,1 százaléka lakott saját lakásban, 2023-ban ez az arány 90,5 százalékra nőtt.
Az uniós országok között eltérően alakult a saját tulajdon aránya, a 2010-től 2022-ig terjedő időszakban az uniós átlag 70,7 százalékról 69,1 százalékra csökkent. Ezzel szemben Magyarországon nőtt a saját lakásban élők aránya, 2022-ben az uniós országok közül a 4. legnagyobb volt.
Budapesten a lakások különösen drágák, és jelentős a vándorlás is. A saját tulajdonú ingatlanban élők aránya 2001-ben 85,1, 2011-ben 85,3, míg 2022-ben 83,2 százalék volt, tehát csökkenést mutat.
A lakásárakat a havi jövedelemhez viszonyítva az MNB jelentése szerint Európában a régiós fővárosokban a legnehezebb lakáshoz jutni, Budapest a hetedik a 28 országból álló listán.
A saját lakásban élők arányának növekedése a kedvezőtlen demográfiai folyamatokkal és a külföldi munkavállalással magyarázható. A stabil lakhatás fontos a demográfiai folyamatok javításában, és a lakáshoz jutás körülményeinek javítása szükséges a külföldi munkavállalás mérséklődéséhez. A nagyobb városokban és azok környezetében a munkaerő iránti kereslet és az albérletigény továbbra is erős maradhat.