A magyar munkavállalók bérszakadéka
A magyar munkaerőpiacon jelentős különbségek tapasztalhatók a különböző szektorokban dolgozók bérei között, miközben a reálbér-növekedés bizakodásra ad okot.
Az idei év első negyedévében három olyan szektor is volt, ahol az átlagos havi bruttó fizetés meghaladta az egymillió forintot, míg a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 658 400 forint, a nettó átlagkereset pedig 452 700 forint volt 2024 márciusában. A bruttó átlagkereset 13,9 százalékkal, a nettó átlagkereset 13,7 százalékkal, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt egy év alatt.
A bérszakadék mélysége
A pénzügyi szektorban dolgozók bruttó átlagkeresete márciusban 1 162 538 forintot ért el, az energiaiparban 1 047 731 forintot, az infókommunikációban pedig 1 047 705 forintot, míg a szociális ellátásban dolgozók csupán 347 889 forintot vihettek haza. Az egészségügyi ellátásban dolgozók bruttó átlagbére 834 915 forint volt, ezzel az ágazat a fizetések tekintetében az ötödik helyre került. A legjobban és a legrosszabbul fizető szektorok közötti különbség havi 814 649 forint.
A LIGA Szakszervezetek véleménye
A LIGA Szakszervezetek elnöke, Mészáros Melinda szerint az első negyedéves bérdinamika reményt ad arra, hogy az év egészében is kitart a bérnövekedés. A bérnövekedés hátterében a minimálbér és garantált bérminimum decemberi emelése, valamint a köznevelésben és az egészségügyben végrehajtott béremelések állnak. Ugyanakkor a munkaerőpiac ellentmondásos képet mutat: 83 ezer üres álláshely van, amelyeket csak megfelelő bérezéssel lehetne betölteni, miközben több szektorban a korábbi lendület megtört, és a kölcsönzött munkaerő elbocsátása is megkezdődött.
A szolgáltatások területén jelentősebb a keresetnövekedés, mint az iparban, és a közszféra és a versenyszféra közötti bérszakadék is csökkenőben van. Mészáros Melinda szerint, ha a magyar gazdaság teljesítménye megfelelő lesz, és a GDP is kedvezően alakul, akkor 2024-ben akár 10 százalékos reálbér-emelkedés is lehetséges. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter korábban 8-10 százalékos reálbér-növekedést jósolt az idei évre.
A munkavállalók helyzete
Nem minden munkavállaló érezte a bérnövekedést, különösen azok a csoportok, amelyeknek alacsony az érdekérvényesítő-képességük. A szociális ágazatban dolgozók esetében kiugró bérfejlesztésre lenne szükség.
Az infláció és az élelmiszerárak hatása
Az infláció és az élelmiszerárak emelkedése jelentősen befolyásolja a keresetek értékét. 2023 februárjában az élelmiszerek árai éves szinten 43,3 százalékkal, az infláció 25,4 százalékkal nőtt, míg a reálbér 19,6 százalékkal csökkent. Márciusban a 25,2 százalékos infláció mellett az élelmiszerárak 42,6 százalékkal emelkedtek, a nettó átlagbér-növekedés 16,6 százalék volt, ami valójában 6,9 százalékos reálbér-csökkenést jelentett.