Irán és Izrael gazdasága a milliárdos veszteségek ellenére is állja a sarat

A becslések szerint 2024 végéig Izraelnek 53 milliárd dollárjába kerül a gázai háború, míg Irán több tízmilliárd dolláros befektetést igényel az izraeli állam ellenfeleinek támogatásához. A szakértők szerint mindkét ország gazdasága ellenálló, és bár a veszteségek fájdalmasak, nem várható összeomlás, de tömegtüntetésekkel kell számolni.

A Bank of Israel és a Military Balance egyaránt 53 milliárd dollárra teszi a gázai háború izraeli gazdaságra gyakorolt hatását, ami jelentősen meghaladja a 2014-es konfliktus 9 milliárd dolláros költségét. Izrael 360 ezer tartalékos katonát mozgósított 2023. október 7. óta, ami napi 41 millió dolláros gazdasági kiesést jelent.

Az iráni gazdaság már 45 éve háborús helyzetben van, és bár újabb külső sokkokat nem lehet előre jelezni, a rendszer ellenálló képessége jelentős. 2023-ban az USA enyhített a szankciók betartatásán, ami lehetővé tette az Irán számára, hogy növekvő olajbevételekre számítson. Azonban a helyzet romlott a tavaly októberi Hamasz-támadás óta, és az USA ismét szigorúbban lép fel.

Az izraeli gazdaság súlyos helyzetben van, a GDP 19,4 százalékkal esett vissza a tavalyi év utolsó negyedévében, ami alulmúlta az elemzői várakozásokat. A tartalékos katonák mozgósítása és a turizmus összeomlása tovább súlyosbítja a helyzetet. A palesztin munkavállalók kiesése is milliárdos veszteséget okoz, és több százezer embert érintő megélhetési válságot eredményez.

Gázában a legális gazdaság gyakorlatilag megszűnt, a szegénységi ráta és a munkanélküliség rendkívül magas volt már a háború előtt is. Iránban az olajbevételek csökkenése, az emelkedő élelmiszerárak, a magas infláció, a fejlesztési források hiánya és a társadalmi feszültségek jelentik a legnagyobb problémákat.

Mind Irán, mind Izrael gazdasága komoly kihívásokkal néz szembe, de a szakértők szerint alapvető változásokra nem kell számítani, és a politikai irányvonalukban sem várható jelentős eltérés.