Új tojásrakó emlős fajt fedeztek fel Ausztráliában

Ausztráliában egy opálbányában talált fosszíliák révén egy eddig ismeretlen, tojásokkal szaporodó emlős fajt azonosítottak, amelyet az Opalios splendens tudományos néven emlegetnek, de a kutatók hangyászkacsacsőrűnek hívják.

A BBC jelentése szerint a fosszíliákat 25 évvel ezelőtt fedezték fel, és egy múzeumnak adományozták, ahol két évvel ezelőttig senki sem vette észre őket, amíg Tim Flannery emlőskutató rá nem bukkant. Flannery professzor és csapata azonnal kutatásba kezdtek, és megállapították, hogy a leletek között van a Steropodon galmanihoz, egy ősi kacsacsőrű emlősöz tartozó csont is, valamint három teljesen új faj maradványai. Az Opalios splendens különösen érdekesnek bizonyult, mivel olyan jellemzőkkel rendelkezik, amelyeket korábban egyetlen tojásrakó emlős fajnál sem figyeltek meg.

A felfedezett emlős testfelépítése a kacsacsőrű emlősökhöz hasonlít, de állkapcsa és pofája inkább a hangyászsünökre emlékeztet. A kutatók azonosították a Dharragarra aurora nevű új fajt is, ami egy ősi kacsacsőrű emlős, valamint a Parvopalus clytiei-t, amelyről kevés információ áll rendelkezésre a fosszíliák hiányossága miatt.

A tanulmány szerint a fosszíliák arra utalnak, hogy több száz millió évvel ezelőtt, mielőtt az erszényes állatok elterjedtek volna Ausztráliában, a tojásrakó emlősök lehettek a kontinens domináns élőlényei.

Ausztrália vadonjában nem csak a múltban, hanem a jelenben is történnek figyelemre méltó események. Nemrégiben egy horgász, Gabriel Grzelka mentette meg egy partra sodródott delfinborjú életét – számolt be róla az ABC News, amely videót is közölt a szárazföldön rekedt vízi emlősről. Grzelka éppen egy ideális pecázó helyet keresett magának a tengerparton, amikor megpillantotta az állatot. A férfi először cápa tetemének hitte, de hamar rájött, hogy egy élő delfinről van szó. A természetvédelmi hivatal emberei segítségével a borjút visszasegítették a nyílt vízre, ahol valószínűleg csatlakozott a part közelében feltűnt többi delfinhez.

Ez az eset is rávilágít arra, hogy Ausztrália természeti kincsei és élővilága rendkívül sokszínű és védelmet érdemel, legyen szó akár a múltban élt, kihalt fajokról vagy a jelenkor veszélyeztetett állatairól. Az ausztrál vadon azonban nem csak csodálatos, hanem veszélyes is lehet. Egy Adelaide külvárosában található bentlakásos iskolában például négy napig bujkált egy vöröshasú ausztrálsikló, amelynek mérge rendkívül erős, és potenciálisan halálos marásokat okozhat. A Snake Catchers Adelaide csapata végül sikerrel fogta be a kígyót, amelynek jelenléte komoly aggodalmat váltott ki a tanárok és diákok körében.