Sikeresen debütált az új érettségi rendszer
A 2020-ban bevezetett Nemzeti alaptanterv (NAT) alapján megújított érettségi sikeresen debütált, a diákok és pedagógusok is kedvezően fogadták az új típusú feladatokat – közölte Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnöke.
Az Oktatási Hivatal elnöke, Brassói Sándor szerint az idei év az első, amikor a felmenő rendszerben bevezetett 2020-as NAT alapján állították össze az érettségi vizsgák követelményrendszerét és feladatstruktúráját. A feladatfejlesztés és az új követelményrendszer összehangolása sikeres volt, és a hírverés ellenére sem volt fennakadás az újítások miatt. A most lezárult írásbeli vizsgaidőszakot nagyobb figyelem előzte meg, de a sajtóhírekkel ellentétben nem jelentkeztek problémák az újítások kapcsán. Az érettségi időszak minden évben kiemelt jelentőségű a köznevelés és a felsőoktatás számára, és idén összesen 112 655 vizsgázó jelent meg az írásbeli számonkéréseken, amelyeket országszerte 1161 helyszínen, 3150 bizottság előtt szerveztek meg. A vizsgákat tíz nyelven, közép szinten 155, emelt szinten pedig 106 vizsgatárgyból rendezték meg.
Brassói Sándor kiemelte, hogy az előrehozott vizsgák számának növekedése nem a vizsgázói szándékok változásából fakad, hanem az ötévessé vált technikumok miatt, ahol a diákok többsége a negyedik évben tesz vizsgát a közismereti tantárgyakból.
Az elnök cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint jelentős hibák lettek volna az idei feladatlapokban. Egy helyszínen kevesebb feladatcsomag érkezett, négy helyszínen pedig hiányosak voltak a feladatlapok, de ezeket a problémákat időben, a vizsgák kezdete előtt orvosolták. A dolgozatok értékelési útmutatóját nyolc esetben módosították, hogy más megoldások is elfogadhatóak legyenek.
Az OH elnöke hangsúlyozta, hogy a diákok és a tanárok már egy éve hozzáférhettek az új rendszer alapján fejlesztett mintafeladatokhoz az OH honlapján, így senkit nem érhetett meglepetés a vizsgákon.
A szakemberek szerint a megújult feladatok az elsajátítandó tudást kérték számon, és az eredmények igazságosabbá és objektívebbé váltak a korábbiaknál. Dugasz János, a hivatal köznevelési programok főosztályának vezetője szerint a módosítások minden tantárgy esetén kedvezőek voltak a diákok számára. A magyar írásbeli dolgozat egyszerűbb lett, az első részből kimaradt a gyakorlati szövegalkotás, a második feladatsorban pedig már nem szerepel az összehasonlító elemzés. Matematikából a korábbinál hangsúlyosabbá váltak a pénzügyi feladatok és a statisztika, kikerült viszont többek közt a másodfokú egyenletrendszer, az abszolútértékes egyenlet és az algebrai törtek. Történelemből a korábbi 12 helyett 7 témakör szerepel a követelmények között, ami lehetővé teszi a világtörténelem és a magyar történelem összekapcsolását. Új témakörök jelentek meg az idegen nyelvi vizsgákban és a digitális kultúra tantárgyban is, a biológia vizsga hosszabb lett, és a problémamegoldó feladatok kerültek előtérbe. A fizika, kémia és földrajz tantárgyaknál pedig sikert aratott, hogy a szóbeli számonkérést projektfeladatokkal is ki lehet váltani.
A vizsgaidőszak június 5. és 12. között az emelt szintű szóbelikkel folytatódik, a középszintű szóbelik pedig június 17. után következnek.