Az Erasmus+ program jövője Magyarországon
Az Erasmus+ program körüli viták középpontjában álló konferencián Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára kijelentette, hogy az Európai Unió döntése miatt az Erasmus+ nem nyit, hanem zár ajtókat a magyar diákok, oktatók és kutatók előtt.
Az államtitkár szerint a magyar felsőoktatásban tanuló 200 ezer diákot és 20-20 ezer oktatót, kutatót zárnak ki az európai programokból "jogalapot nélkülöző, diszkriminatív és igaztalan módon". Az Európai Unió tavaly januárban hozott döntést arról, hogy a modellváltás után alapítványi fenntartásba került egyetemeket kizárják az Erasmus és Horizont programokból, amelyek kuratóriumába kormányközeli személyek kerültek. A magyar kormány és Brüsszel közötti tárgyalások az év elején elakadtak, amit Navracsics Tibor is elismert. A helyzet kezelésére a kormány bejelentette a Hu-rozint és a Pannónia programokat, amelyekre összesen 18 milliárd forintot szánnak.
Hankó Balázs állítása szerint a magyar felsőoktatás az Európai Unió legautonómabbjai közé tartozik, és a brüsszeli döntés következtében a magyar egyetemek fenntartó testületeit, rektorait és professzorait kell kizárni. A Pannónia programot az államtitkár dicsérte, mondván, hogy az nemcsak Európára, hanem a világra is nyit ajtókat, és megoldja a kreditelismerést az Erasmus+ helyett. A program keretében a kormány által szánt 10 milliárd forintból legalább 8000 diák, oktató és kutató juthat el a világ vezető egyetemeire, és a 10 ezer fős csereprogramot 20 ezresre tervezik emelni.
A konferencián részt vevő Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviselet-vezetője, és Czibere Károly, a Tempus Közalapítvány kuratóriumi elnöke is reményüket fejezték ki, hogy a tárgyalások a magyar kormány és az európai intézmények között sikeresen zárulnak, ami lehetővé tenné, hogy a magyar diákok és kutatók újra igénybe vehessék az 1987 óta működő Erasmus+ programot.
Az Európai Unió és tagállamai humanitárius és fejlesztési elkötelezettségük mellett továbbra is támogatják a nemzetközi közösséget, amint az a Szíria és a régió országainak nyújtott több mint 7,5 milliárd eurós támogatásból is látható. Ez az összeg 5 milliárd euró támogatást és 2,5 milliárd euró hitelt tartalmaz 2024-re és az azt követő évre. Az EU és tagállamok által felajánlott adomány teljes összege megközelíti a hatmilliárd eurót, ami ismételten megmutatja az EU és a nemzetközi közösség erős hajlandóságát a szíriai válság hatásainak enyhítésére. Az EU és a tagállamok eddig több mint 33 milliárd eurót nyújtottak válaszul a szíriai válságra. Az Európai Unió továbbra is mozgósítja a rendelkezésére álló valamennyi eszközt, hogy támogassa a szíriai népet abban, hogy a jelenleg is tartó konfliktusra tárgyalásos politikai megoldás szülessen, és szebb jövőt segítsen megteremteni minden szíriai számára.