A magyar jégkorong-válogatott kihívásai a 2025-ös világbajnokságon
A 2025-ös jégkorong-világbajnokság csoportbeosztása kihívásokkal teli helyzetet teremt a magyar válogatottnak, amely a dániai csoportban próbálja majd megőrizni helyét a világelitben.
A magyar csapat a herningi csoportban szerepel majd, ahol igen erős ellenfelekkel kell megküzdenie. A csoport ranglistahelyezések alapján alakult ki, és a következőképpen néz ki: Finnország (3.), Csehország (4.), Egyesült Államok (6.), Németország (8.), Dánia (11.), Norvégia (12.), Kazahsztán (15.), MAGYARORSZÁG (18.).
A stockholmi csoportban Kanada (1.), Svájc (5.), Svédország (7.), Szlovákia (9.), Lettország (10.), Ausztria (13.), Franciaország (14.), Szlovénia (19.) csapatai mérik össze tudásukat.
A magyar válogatott számára az elmúlt évek tapasztalatai alapján az osztrákok és a franciák elleni meccsek jelenthetnek nagyobb esélyt, míg a skandinávok és a kazahok ellen nehezebb dolguk van. A magyar csapat utoljára 2013-ban tudott győzni a kazahok ellen, a norvégokat 2002-ben, a dánokat pedig 1976-ban sikerült legyőzniük világbajnoki mérkőzésen.
Majoross Gergely, a magyar válogatott új szövetségi kapitánya az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy a norvég és kazah csapatok elleni meccsek nehezebbek lehetnek, mint az osztrák vagy francia ellenfelekkel szembeni találkozók. Hozzátette, hogy Ausztria a legutóbbi világbajnokságon meglepetést okozott, és majdnem bejutott az egyenes kieséses szakaszba, ráadásul pontot is szerzett Kanada ellen, bár az utolsó meccsén kikapott a kieső Nagy-Britanniától.
A prágai elit-világbajnokságot a rendező Csehország nyerte meg, Svájcot legyőzve a döntőben 2-0-ra.
A magyarok a bolzanói divízió I/A-torna megnyerésével jutottak fel a 16-os elitbe, és a legfrissebb világranglistán a 18. helyen állnak. A jövő évi vb-t május 9. és 25. között Stockholmban és Herningben tartják.
A magyar válogatott eddigi mérkőzései alapján a finnekkel ötször találkozott, egy győzelem és négy vereség a mérleg, 6-25 a gólkülönbség. Vb-n kétszer találkozott a két csapat, 2016-ban Szentpéterváron 3–0-ra, tavaly Tamperében 7–1-re nyertek az északiak.
Az 1993 óta önálló Csehország válogatottjával még sosem találkoztak a magyarok, ugyanakkor a jogelőd Csehszlovákiával 1927 és 1937 között ötször is. Négy vereség és egy 0–0-s döntetlen a mérleg 1–13-as gólkülönbség mellett.
Az Egyesült Államokkal háromszor volt találkozó, mindháromszor vb-n (1939, 2016 és 2023), mindig vereség lett a vége (0–3, 1–5, 1–7).
A németekkel 21-szer meccseltek a magyarok, egyszer győztek (a II. világháború elején, 1940-ben barátságos összecsapáson Garmisch-Partenkirchenben), négyszer volt döntetlen (legutóbb 1967-ben Budapesten ugyancsak barátságos találkozón), és volt 16 vereség. Sorozatban nyolc sikernél járnak a németek.
A társrendező dánokkal egészen 2002-ig közel azonos szinten álltak a magyarok, ekkor azonban Székesfehérváron a két gárda vívta a divízió I-döntőjét, ahol az északiak 6–2-re diadalmaskodtak, és a rá következő évtől már stabil A-csoportosok.
A norvégok ellen 27 mérkőzésből tízet sikerült megnyerni, volt 14 vereség és három döntetlen is, 64 lőtt és 102 kapott gól mellett. Legutóbb áprilisban a székesfehérvári Alba Aréna nyitányán 2–1-es és 3–2-es hazai győzelem született.
A kazahok a Szovjetunió felbomlását követően a harmadosztályból (C-csoport) indultak 1993-ban, azóta 13-szor meccseltek a magyarokkal (tízszer vb-n), és 12-szer nyertek, csak a 2013-as budapesti divízió I/A-tornán tudtak győzni a magyarok 2–1-re. Összesített gólkülönbség 19–63.
Mindkét nyolcasból az utolsó helyezett esik ki a divízió I/A-ba. Svájc nem lehet búcsúzó, mert 2026-ban rendező lesz. A szokásjog alapján a két rendező néhány hét alatt dönti el, hogy él-e a csapatcsere jogával, és közel azonos erősségű válogatottak kicserélésére van lehetőség.
A világranglista-2. oroszok és a 16. fehéroroszok az ukrajnai háború miatt nem indulhatnak.