Lázár János szerint elhalasztják az ország legdrágább autópálya-fejlesztését, de új területfejlesztési lehetőségek nyílnak
A kormány úgy döntött, hogy más, olcsóbb megoldásokat keres az autópálya-fejlesztések terén, ami különösen a zalaegerszegiek számára lehet csalódás, hiszen a város gyorsforgalmi hálózatba való bekötése most háttérbe szorul. Ugyanakkor új területfejlesztési szolgálat indul szeptembertől, amely a régiók fejlesztését célozza meg.
A vg.hu információi szerint a kabinet már nem tartja napirenden az ország legdrágább autópálya-beruházását, amely Zalaegerszeget kötné be a gyorsforgalmi hálózatba. Lázár János, építési és közlekedési miniszter a múlt héten Nagykanizsán tett kijelentéseiben utalt arra, hogy a kormány olcsóbb megoldások felé orientálódik, és ebben a kontextusban említette meg a déli elkerülő tervezését, valamint Zalaegerszeg bekötését a gyorsforgalmi hálózatba, mint prioritást. A miniszter szerint a zalaegerszegi polgárok számára a leggyorsabb és legolcsóbb útvonal Budapest felé Nagykanizsán keresztül vezet, és ezt a megoldást támogatja elsődlegesen.
Ezzel szemben a korábban beharangozott 76-os út fejlesztését, amely közvetlenül kapcsolná össze Zalaegerszeget az M7-es autópályával, a jelenlegi pénzügyi helyzetben nem tartja megvalósíthatónak. Lázár János hozzátette, hogy a 76-os út helyett a 74-es út négysávosítását tartja elsőként megvalósíthatónak, és a 76-os út fejlesztését csak akkor fogják megvalósítani, "ha még több pénzünk lesz".
A 76-os út fejlesztésének elhalasztása különösen azért meglepő, mert Lázár János fél évvel ezelőtt még a projekt bejelentésével állt elő. A 44 kilométer hosszú, kétszer két sávos autópályává történő bővítés 400 milliárd forintba kerülne, ami a miniszter szerint a magyar adófizetőknek és az államkasszának jelenleg túl nagy terhet jelentene.
A zalaegerszegiek számára ez a döntés azt jelenti, hogy Budapest felé továbbra is hosszabb útvonalat kell választaniuk, hiszen Nagykanizsa érintésével 48-50 kilométeres kerülőt kell megtenniük. Ugyanakkor a területfejlesztési szolgálat létrehozásával, amely szeptemberben kezdi meg működését, új lehetőségek nyílnak meg a régió fejlesztésére. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára, Latorczai Csaba Zalaegerszegen jelentette be, hogy a területfejlesztési alap a 2025-ös állami költségvetés elfogadásával kezdi meg működését, és tisztán magyar költségvetési forrásból biztosítja a vármegyék és a régiók fejlesztését.
A Nyugat-Dunántúlon tíz éven belül együtt kezelendő gazdasági térséggé kell válnia Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa és Keszthely térségének. A kormányzati oldalnak együtt kell gondolkodnia a helyben élőkkel és a gazdasági szereplőkkel, ezeknek a térségeknek a fejlesztéséről nem a fővárosban kell dönteni. Zalában a határ menti térség is nagyobb figyelmet érdemel, de a Marcal menti, Veszprém, Vas és Zala vármegyét egyaránt érintő térségben is hatalmas fejlesztési lehetőség rejlik még.