Tajvan körüli feszültség: Kína hadgyakorlatot tart
Laj Csing-tö tajvani elnök beiktatása után Kína hadgyakorlatot indított, amely során hadihajók és vadászgépek lepték el Tajvan körüli vizeket, és úgy tűnik, Tajpej is mozgósításba kezdett.
A tajvani államfő beiktatási beszédében Kínát militáns agresszornak nevezte, és felszólította az ellenségeskedések beszűntetésére, amire Peking a "megbüntetés" céljából nagyszabású hadgyakorlatot indított. A Közös Kard 2024 hadgyakorlat keretében a kínai fegyveres erők szinte minden irányból körülvették a szigetet. Tajpej jelentése szerint a kínai partiőrség és haditengerészet 26 hadihajója, valamint a légierő legalább 49 gépe mozgott a környéken, több eszköz átlépte a Tajvani-szoros felezővonalát, ami de facto tengeri határként funkcionál.
A tajvani fegyveres erők válaszul szintén aktivitást mutattak, többek között hadihajók futottak ki a kikötőkből, és partvédelmi rakéták mozgásáról is érkeztek videók.
Az utóbbi időben a helyzet legutóbb 2022-ben volt ilyen feszült, amikor Nancy Pelosi amerikai házelnök látogatása miatt Kína több ezer katonát mozgósított a tengerparton és rakétákat lőtt a sziget környékére.
A kínai hadsereg közölte, hogy csapatai a szigetország feletti hatalomátvételt gyakorolják, és a gyakorlatokat a tajvani szigetcsoport mindkét oldalán folytatják, hogy teszteljék a hatalomátvételt, a kulcsfontosságú területek elfoglalásának képességét. A gyakorlatok célja, hogy teszteljék a képességeiket a sziget fölötti ellenőrzés megszerzésére.
A gyakorlatokba első alkalommal a kínai parti őrség is bekapcsolódott, amelynek egységei a kínai szárazföldhöz közeli Kinmen, Matsu, Wuqiu és Dongyin szigetek környékén gyakorlatoznak. Elemzők szerint a Tajvantól délre zajló gyakorlatok célpontja Kaohsziung kikötője, Tajvan legnagyobb kikötője és a sziget haditengerészetének fontos bázisa, míg a Tajvantól keletre zajló gyakorlatok célja, hogy teszteljék a sziget energiaimportjának és a „tajvani függetlenségi” erők menekülési útvonalainak, valamint az Egyesült Államok és szövetségesei támogatási vonalainak elvágását.
A tajvani védelmi minisztérium „irracionális provokációnak” bélyegezve ítélte el a kínai hadgyakorlatokat, és válaszul saját tengeri, légi és szárazföldi erőket küldött. A minisztérium csütörtök reggel 6 óra és péntek reggel 6 óra között 19 kínai hadihajót és hét parti őrségi hajót észlelt a Tajvani-szoros közelében, valamint 49 kínai repülőgépet, melyek közül 35 átlépte a Tajvani-szoros nem hivatalos demarkációs pontját, amelyet Kína nem ismer el, de az elmúlt évekig nagyrészt tiszteletben tartott.
Laj Csing-tö a hatalmat Caj Jing-Ven elnök két ciklusa után, szintén a Demokratikus Progresszív Párt (DPP) színeiben indulva vette át, ezzel a kormánypárt történelmi jelentőségű harmadik egymást követő ciklusát kezdte meg. Az új tajvani elnök számára a hadgyakorlat jelentik az első igazi próbatételt a Kínával szembeni feszültségek kezelésében.
Stephane Dujarric, António Guterres ENSZ-főtitkár szóvivője kijelentette, hogy az ENSZ figyelemmel kíséri a Tajvani-szorosban zajló fejleményeket, és felszólítja az érintett feleket, hogy tartózkodjanak az olyan cselekedetektől, amelyek fokozhatják a feszültséget a térségben. Hangsúlyozta, hogy az ENSZ Kína kérdésében a Közgyűlés 1971-es határozatát követi, amely Tajvant Kína tartományának tekinti.