Ki jöhet majd Putyin után? Az orosz utódlás problémái
A most hatéves ciklusát kezdő Vlagyimir Putyin a maga 71 évével nem nevezhető fiatalnak, és amennyiben teljesen kitölti az ötödik elnöki mandátumát, az orosz történelem harmadik leghosszabb ideig hatalmon lévő vezetőjévé válhat. Az orosz politikai eliteket és magát Putyint is egyre inkább foglalkoztatja az utódlás kérdése, vagyis mi lesz majd Putyin után.
Vlagyimir Putyin, ha a rövid csere utáni miniszterelnöki éveit is számítjuk, már 24 éve van hatalmon, ezzel a legtöbb korábbi orosz vezetőt megelőzve. Nagy Péter és Nagy Katalin után a harmadik helyre kerülhet, ha kitölti a hatéves ciklusát. Az új kormány összetétele miatt már most találgatások indultak az orosz nyilvánosságban, hogy kivel favorizál Putyin, és kit szemelt ki a maga helyére. A ciklus közben ritkán cserélődő kormányból kerülhet ki a következő orosz elnök.
Hatalomátmentési forgatókönyvek
Putyin harmadik ciklusa után az orosz politikai jövő kérdése egyre inkább foglalkoztatta. Az alkotmány szerint Putyinnak engedélyezett terminusok száma 2024-ben járt volna le, de ő többször is mondta, hogy nem fog alkotmányt változtatni és nem marad hatalmon örökké. Az Eurázsiai Unió élére kerülhetett volna, átmentve a hatalmát egy nagyobb kiterjedésű politikai szervezetbe, de az integrációs folyamatok 2015 óta megálltak. A kazah minta, Nurszultan Nazarbajev hatalomátöröklési kísérlete, látványos kudarcot vallott, és Nazarbajevet minden tisztségétől megfosztották.
Élete végéig tartó hatalom?
A kudarcok után Putyin úgy dönthetett, hogy hatalmon marad, amíg tud. 2020 elején az orosz alkotmány módosításával lenullázták az eddigi elnöki ciklusok számát, lehetővé téve Putyinnak, hogy akár 2036-ig hatalomban maradjon. Putyin történelmi küldetéstudata van, és úgy érzi, be kell fejeznie a történelmi misszióját, ami a korábbi Orosz Birodalom befolyásának, szerepének és kiterjedésének helyreállításáról szólhat. A Putyin-utáni időszakot a következő forgatókönyvek válthatják ki: önkéntes hatalmi lemondás, demokratikus jellegű hatalmi váltás, természetes halál, palotaforradalom, erőszakos hatalomváltás, forradalom. A legvalószínűbb forgatókönyv az élete végéig történő vezetés marad.
Lehetséges jelöltek Putyin helyére
Ha mégis eljátszunk a gondolattal, hogy előáll a Putyin-utáni helyzet, akkor ki jöhet a helyére? Az orosz alkotmány szerint az első számú jelölt a kormányfő, Mihail Misusztyin, a második Valentyina Matvijenko, a felsőház vezetője, harmadik Vjacseszlav Vologyin, a parlament alsóházának házelnöke. A súllyal rendelkező jelöltek között van Nyikolaj Patrusev, Alekszej Gyumin, Szergej Szobjanyin, Szergej Kirijenko és Vjacseszlav Vologyin. Mindketten, Misusztyin és Szobjanyin, tárgyalóképes politikusok lehetnek a jövőben a Nyugat számára.
Putyin helyett csak rosszabb jöhet?
A "Putyin helyett csak rosszabb lehet" narratíva 2012-ben terjedt el, de a valóság ellentétes: az orosz történelem során egy kemény, represszív uralkodót mindig hatalmi liberalizáció váltotta fel. A Sztálin helyére érkező Hruscsov nem folytatta elődje tömeggyilkos terrorpolitikáját, hanem leépítette Sztálin személyi kultuszát, és amnesztiát adott az elítéltek jó részének.
A spontán forgatókönyv
A ma megnevezhető jelöltek helyett egy teljesen spontán hatalmi váltást is láthatunk, ahogy Putyin is hatalomra került. Borisz Jelcin váratlanul nevezte ki Putyint kormányfőnek 1999-ben, aki akkor teljesen ismeretlen volt az orosz lakosság számára. Öt hónappal később Putyin megnyerte az elnökválasztásokat, és a többi már történelem.