Az FSzB szerint az ukrán hírszerzés áll a moszkvai terrortámadás mögött
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSzB) vezetője, Alekszander Bortnyikov bejelentette, hogy az ukrán katonai hírszerzés (GUR) tevékenysége összefüggésbe hozható a Crocus City Hall koncertterem elleni terrormerénylettel.
Bortnyikov szerint a vizsgálat még folyamatban van, de már most bizonyossággal állítható, hogy az ukrán katonai hírszerzés közvetlenül kapcsolódik a támadáshoz. Az FSzB vezetője hangsúlyozta, hogy Oroszország megbünteti a bűnösöket, bár konkrét bizonyítékokat nem mutatott be állításai alátámasztására. Az eddig nyilvánosságra hozott információk között szerepel egy fénykép, amely egy ukrán katonát ábrázol, és amelyet az egyik terrorista telefonján találtak.
A moszkvai Crocus City Hall elleni támadás során 145 ember vesztette életét, és 551-en sérültek meg. A merényletet négy tádzsik fegyveres hajtotta végre, és az Iszlám Állam vállalta magára a felelősséget. Ukrajna határozottan cáfolja, hogy bármilyen szerepe lett volna az eseményekben.
Az orosz börtönökben fogva tartottak száma jelentősen csökkent a múlt évben, ami részben az ukrajnai harcokhoz való toborzási kampánynak köszönhető. A Reuters és az orosz független média beszámolói szerint körülbelül 105 ezer fogvatartott szabadult ki 2022 és 2023 között, így a rabok létszáma 58 ezerrel csökkent. Oroszország a világ egyik legmagasabb bebörtönzési arányával rendelkezik, és a csökkenés részben annak köszönhető, hogy Oroszország 2022 óta aktívan toborozza a foglyokat az ukrajnai konfliktusban való részvételre. Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoscsoport korábbi vezetője kezdte meg ezt a gyakorlatot, kegyelmet ígérve azoknak a foglyoknak, akik hat hónapot túlélnének a fronton, és állítása szerint 50 000 foglyot toborzott. Prigozsin halála után az orosz védelmi minisztérium folytatta az elítéltek toborzását saját Storm-Z alakulataiba. A szibériai regionális hatóságok bejelentették, hogy a rabok számának csökkenése miatt több börtönt is be fognak zárni 2024-ben. Az orosz rabok kiengedésének otthon sem örül mindenki: a háború kirobbanása óta számos jelentés érkezett arról, hogy az Ukrajnából hat hónap után hazatérő, ezáltal szabadságukat elnyerő volt elítéltek lényegében ugyan ott folytatták tevékenységüket, ahol azt a börtönbe záráskor befejezték.
Egy friss esemény kapcsán az orosz TASzSz hírügynökség beszámolt arról, hogy egy ukrán katona, Likacsev Makszim Anatoljevics, aki a 110-es gépesített dandárban szolgált lövészként, ellopott egy T-64-es harckocsit és átgurult az orosz csapatokhoz, hogy megadja magát és új életet kezdjen Oroszországban. Az ukrán katona előre egyeztette az oroszokkal dezertálási szándékát, így nem lőttek rá, és videófelvételek szerint az oroszok leteperték és átvizsgálták, majd új életet ígértek neki. Az eset rávilágít arra, hogy a konfliktus során mindkét oldalon előfordulnak dezertálások, mint ahogy nemrég egy dezertáló orosz pilóta, Makszim Kuzminov is híreket generált, aki egy Mi-8-as helikopter mellett bizalmas iratokat is átadott az ukránoknak, majd Spanyolországban kezdett új életet, de az orosz hírszerzés 2024 elején meggyilkolta.