Az argentin gazdaság és a rézbányászat dilemmái
Argentína gazdasági helyzete kritikus, ahol Javier Milei elnök a rézbányászatban látja a megoldást, de a külföldi befektetők bizalmatlansága és a makrogazdasági környezet instabilitása akadályozza a tervek megvalósulását.
Az argentin gazdaság súlyos problémákkal küzd, mint például a 300%-os infláció és a sztrájkok, amelyek Milei elnök kormányzását nehezítik. A rézbányászat lehetne a megoldás a latin-amerikai ország számára, azonban a külföldi befektetők nem sietnek a támogatással, mivel kétségeik vannak az argentin stabilizációs program sikerességét illetően.
Franco Mignacco, a bányászati vállalkozók kamarájának alelnöke szerint Argentína bizalmi válságban szenved, és bár jelentős rézkészletekkel rendelkezik, először a megfelelő makrogazdasági feltételeket kell megteremteni a tervek megvalósításához. Nagy külföldi partnerek, mint a Glencore, a Lundin és a First Quantum már megjelentek a színen, de a projektek még nem indultak el.
A Reuters érdeklődött a Lundin cég rézbányászati terveiről, amelyek közül a Josemaria bánya évi 130 ezer tonna réz kitermelésére lenne képes teljes kapacitással, de a cég megerősítette, hogy még nincs konkrét időpont az építkezés megkezdésére.
Milei elnök, aki Donald Trump csodálója és neoliberális gazdasági nézeteket vall, elismerte, hogy nincs egyszerű megoldása az ország problémáira. Az IMF-fel folytatott tárgyalások és a szükséges stabilizációs intézkedések, mint a megszorító csomagok, sztrájkokhoz és tüntetésekhez vezettek.
Az argentin jegybank valutakészleteinek kimerülése miatt Milei elnök tőkekontrollt vezetett be, és bár korábban a peso helyett a dollár bevezetését tervezte, ezt az IMF és az USA is ellenezte. Az infláció továbbra is a legnagyobb ellenség, amely bár lassan csökken, még mindig nagy terhet ró a lakosságra és a gazdaságra.
A kormányfő egy törvényjavaslatot is benyújtott a kongresszushoz, amely jelentős adókedvezményeket írna elő a nagy külföldi tőkebefektetések számára, de a Poliarquia tanácsadó cég igazgatóhelyettese szerint ez nem oldja meg a problémát, mivel a befektetőknek továbbra is számolniuk kell a tőkeáramlás központi ellenőrzésével.
A rézbányászatban érdekelt tartományok, mint például San Juan, ahol a legnagyobbak a rézkészletek, nem várnak a törvényre, hanem saját kezdeményezésre próbálják előmozdítani a bányászati terveket. A tartomány 3 milliárd dolláros bevételt remél a rézbányászattól 2030-ig. A First Quantum Taca Taca projektje például 3,6 milliárd dollárba kerülne.