Izraelnek azonnal le kell állítania a támadást Rafahnál, mondja a Nemzetközi Bíróság

A Nemzetközi Bíróság (ICJ) döntése értelmében Izraelnek haladéktalanul be kell fejeznie a katonai műveleteket Rafahban, figyelembe véve a palesztin nép elleni közvetlen veszélyt. A BBC szerint az ICJ határozatai jogilag kötelezőek, de a bíróságnak nincs végrehajtási hatalma.

A hágai bíróság további intézkedéseket is előírt Izrael számára. Ezek közé tartozik a rafahi határátkelő megnyitása az Egyiptomból érkező humanitárius segélyek számára, a nyomozók és tényfeltárók övezetbe való beengedésének biztosítása, valamint egy hónapon belül szükséges jelentéstétel a bíróság felé az intézkedések eredményességéről.

Az ENSZ legfelsőbb bíróságához Dél-Afrika nyújtott be kérelmet, hogy állítsák le Izrael támadásait, ezzel védelmezve a palesztin nép túlélését. Izrael korábban alaptalannak minősítette a keresetet, és azzal érvelt, hogy a rafahi offenzívára szükség van a Hamász utolsó egységeinek megsemmisítése érdekében.

A bíróság ülését vezető bíró, Nawaf Salam a gázaiakat érő helyrehozhatatlan károk veszélyére hivatkozott. Megjegyezte, hogy az ICJ korábbi döntései óta a helyzet megváltozott, és a Dél-Afrika által felhozott vádak közül több is valószínűsíthetőnek tűnik. Egyesek a januári döntést úgy értelmezték, hogy a bíróság nyitott lehet a népirtás megállapítása felé, de a bírák kijelentették, hogy a korábbi döntés nem erről szólt, csupán Dél-Afrikának adtak jogot Izrael elleni pereskedésre.

A hét elején a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot kért Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és a Hamász vezetői ellen. A főügyész szerint alapos okkal feltételezhető, hogy mindkét férfi büntetőjogi felelősséggel tartozik a háborús és emberiesség elleni bűncselekményekért, amelyek legalább 2023. október 7-től kezdődően történtek.

A bíróság elnöke, Nawaf Salam a gázai humanitárius helyzetet katasztrofálisnak nevezte, ami a törvényszék két hónappal korábbi ülésén megállapítottakhoz képest is sokat romlott. Salam beszélt arról is, hogy az izraeli haderő rafahi inváziója több mint egymillió palesztin menekültet kényszerített arra, hogy elhagyják az ideiglenes táboraikat.

Az izraeli fegyveres erők (IDF) csütörtökön és pénteken nem csak a Gázai övezet déli részén található Rafah környékén intéztek heves támadásokat, hanem az elvileg már 2023 végén pacifikált észak-gázai Dzsabalija térségében is, ahol két héttel ezelőtt újból ellenálló csoportok bukkantak fel.

Az ICJ határozatáról nem lehet azt állítani, hogy meglepő lenne: amellett, hogy a testület januárban hasonló tartalmú végzést hozott, Izrael legtekintélyesebb emberi jogi szervezetei márciusban azzal vádolták az ország vezetését, hogy nem tartja be a Nemzetközi Bíróság ideiglenes előírásait. A World Central Kitchen élelmezési segélyszervezet konvoja elleni súlyos támadás, a segélyezési folyamat akadályozása (sokszor közvetlenül, sokszor szélsőséges aktivisták akcióin keresztül) tovább rontotta a helyzetet.

Az ICJ ítélete ellen nincs fellebbezési lehetőség, végrehajtásához azonban semmilyen eszköz nem áll az ENSZ rendelkezésére. A testület 2022 márciusában Oroszországot is felszólította az Ukrajna elleni agresszió azonnali felfüggesztésére, de a döntés hiába volt nemzetközileg kevésbé megosztó, semmilyen visszatartó erőt nem gyakorolt Moszkvára.

Ugyanakkor Salam arra is kitért, hogy igen nyugtalanító, hogy izraeli túszokat tartanak fogva Gázában és követelte azok azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását.

Fontos, hogy a Nemzetközi Bíróság és a Nemzetközi Büntetőbíróság két különböző szerv, bár mindkettőnek Hágában van a székhelye. A különbség a két szerv között, hogy a Nemzetközi Bíróság nagyon leegyszerűsítve úgy működik, mint egy polgári törvényszék, csak éppen a felperesek és az alperesek nem magánszemélyek, hanem államok, ezért sem jellemző, hogy ezen a fórumon konkrét személyekkel szemben születnének elmarasztaló döntések.