Így maradt elnök Zelenszkij megbízatásának lejárta után
A 2019-ben megválasztott Volodimir Zelenszkij elnöki megbízatása hivatalosan május 20-án ért véget, de a hadiállapotra való tekintettel az elnökválasztást nem tartották meg. Az ukrán törvényhozás megerősítette a választás elhalasztását, és az ukrán alkotmány lehetővé teszi, hogy Zelenszkij az új elnök megválasztásáig hatalmon maradjon.
Volodimir Zelenszkij, aki 2019-ben került hivatalba, elnöki megbízatása május 20-án járt le. Az ukrán választási ciklusok általában ötévente március végén zajlanak, azonban az idei voksolás a hadiállapot miatt elmaradt. A lakosság többsége nem ellenezte az elnöki ciklus meghosszabbodását, és jogilag sincs akadálya ennek.
A republikánus tábor egy kisebb csoportja már tavaly novemberben sürgette az elnökválasztás kiírását, és ezt követelésük teljesítéséhez kötötték az Ukrajnának szánt segély folyósítását. A választásokat végül nem tartották meg, de a 61 milliárd dolláros támogatást a kongresszusi többség megszavazta.
A választások megtartásának lehetetlenségét a háborús helyzet, valamint a jogi és gyakorlati akadályok is indokolták. Az ukrán törvényhozás is megerősítette a választás elhalasztását a hadiállapotra hivatkozva.
Az év elején az ukrán elemzők többségét nem foglalkoztatta, hogy ki válthatja Zelenszkijt, az elnök pedig az ilyen jellegű spekulációkat az orosz propagandának tulajdonította. Az ukrán jogi szakértők is úgy vélik, hogy Zelenszkij az új elnök megválasztásáig hatalmon marad, mivel az alkotmány ezt egyértelműen lehetővé teszi.
A hadiállapot korlátozásai
A háborús körülmények között az elnök- és parlamenti választások megrendezése nem lehetséges. Az ukrán alkotmány ideiglenesen felfüggeszti az elnökválasztást, a hadiállapot pedig mindkét választást tiltja. A korlátozások célja részben a választók védelme, hiszen sokan harcolnak a fronton vagy menekültek el az országból.
A hadiállapot a polgári szabadságjogokat is korlátozza, ami szintén megnehezíti a tisztességes választások megszervezését.
Az elnök népszerűsége
Zelenszkij népszerűsége továbbra is magas. A Razumkov Központ januári felmérése szerint a megkérdezettek 69 százaléka bízik az elnökben. Egy másik, februárban készült közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 69 százaléka szerint Zelenszkijnek a hadiállapot megszűnéséig kellene hatalmon maradnia. Csak 15 százalék támogatta a választások megtartását a hadiállapot ellenére.
Anton Hrusetszkij, a KIIS igazgatója szerint, ha az állampolgárok sem szavazóként, sem jelöltként nem vehetnek részt a választásokon, az aláássa a választási eredmények legitimitását. A Nép Szolgája párt és az ellenzék nagy része is úgy véli, hogy Zelenszkij legitim tisztségviselő.