Három európai ország hivatalosan is elismeri a palesztin államot
Szerdán három európai ország, Norvégia, Írország és Spanyolország miniszterelnökei bejelentették, hogy május 28-án hivatalosan el fogják ismerni a független palesztin államot, mivel úgy vélik, hogy a két állam békés és biztonságos egymás mellett élése jelentheti a megoldást az izraeli–palesztin konfliktusra.
A döntést a palesztin politikai szervezetek mellett Szaúd-Arábia és Jordánia is üdvözölte. A három európai ország vezetői szerint további államok is csatlakozhatnak a kezdeményezéshez a jövőben. Az izraeli kormány azonban élesen bírálta a bejelentést, melyet az izraeli szuverenitás aláásásának és az ország veszélyeztetésének tekint. Jiszráel Kac külügyminiszter visszahívta az érintett országok izraeli nagyköveteit, és a három ország izraeli nagyköveteit is bekérette, ahol egy videót is megtekintet velük, amely az izraeli nők elleni erőszakról szól. Kac szerint a lépés azt üzeni, hogy „a terrorizmus kifizetődő”.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szintén elítélte a döntést, mely szerinte egy terrorállam létrejöttét segítheti elő. Bezazel Szmodrics izraeli pénzügyminiszter pedig megfenyegette a Palesztin Hatóságot, hogy leállítja a Ciszjordánia felett korlátozott kormányzati jogköröket gyakorló szervnek visszacsorgatott adóbevételeket. A Vallásos Cionizmus párt politikusa korábban is fenyegette már a Palesztin Hatóságot az adójövedelem felfüggesztésével.
Magyarország az elsők között ismerte el a palesztin államot, azonban a jelenlegi kormány már nem ért egyet az elismeréssel, és úgy véli, hogy a feleknek maguknak kell megegyezniük.
A kétállami megoldás lényege, hogy a Jordán-folyótól a Földközi-tengerig terjedő területen két országnak kellene megalakulnia, lehetőség szerint az 1967 előtti határok mentén. A helyzet azonban bonyolult, hiszen a palesztin területek határai, fővárosa, lakói és szuverenitása bizonytalanok. Ciszjordánia 1967 óta áll izraeli megszállás alatt, és csak korlátozott kormányzati hatásköre van a Palesztin Hatóságnak. A területet izraeli ellenőrzőpontok, falak és utak szabdalják fel, és a telepesmozgalom miatt 700 ezer zsidó él a palesztinok között.
A Gázai övezetet 2006 óta a Hamász vezeti, és a két terület közötti politikai ellentét is feszül. Izrael nem hajlandó lemondani a palesztin területek feletti katonai ellenőrzésről, mivel attól tart, hogy egy szuverén palesztin állam az Izrael elleni terrortámadások kiindulópontjává válna. A Palesztin Hatóság viszont a teljes szuverenitást és az 1967-es határokat követeli, és azt szeretné, ha Jeruzsálem lenne Palesztina fővárosa.
Az ENSZ 193 tagállama közül 140 már elismerte a palesztin államot, de a támogatók közül hiányoznak a vezető hatalmak, mint az Egyesült Államok, Németország, Nagy-Britannia, Japán vagy Franciaország. Franciaország szerint a palesztin állam elismerése „nem tabu”, de még nem tartja alkalmasnak az időt a lépésre.
A palesztin állam elismerése a békefolyamat kulcsának tekinthető, mivel Izrael a Ciszjordániában és Gázai övezetben kihasználja az állami szuverenitás hiányát. Egy elismert palesztin állam nemzetközi jogi kereteket biztosítana, amelyeket aztán meg lehetne tölteni az államszerű lét elemeivel. Az ENSZ-békefenntartók segítségével egy technokrata irányban megreformált Palesztin Hatóság alapozhatná meg az egységes kormányzatot.