Tajvan új elnöke esküt tett, Kína nyomást gyakorol
Hétfőn Laj Csing-tö letette az esküjét Tajvan új elnökeként, aki január elején nyerte meg a választásokat, de pártja, a Demokratikus Progresszív Párt (DPP) nem szerezte meg a parlamenti többséget. Az eseményt sokan figyelték aggodalommal, mivel féltek, hogy a beiktatás Tajpej és Peking közötti háborúhoz vezethet a Dél-kínai-tengeren, de a konfliktus egyelőre szócsatával zárult.
Peking 1949 óta saját területének tekinti Tajvant, és a kérdés rendezését kizárólagosan kínai belügynek tartja. Az Egyesült Államok azonban Tajpej pártfogoltjaként tekint a szigetre, és többször biztosította támogatásáról a helyi vezetést.
A 2024-es tajvani elnökválasztáson a DPP a Kínával barátságosabb Kuomintang (KMT) és a Tajvani Néppárt ellen küzdött meg. A választási kampány során Laj Csing-tö, a DPP vezetője, a szeparatistának titulált jelölt, megtartotta a hatalmat.
Az új elnök beiktatása előtt Kína nyomást gyakorolt Tajvanra, többek között katonai megközelítésekkel és a parti őrség hajóinak felsorakoztatásával a Csinmen-szigetek közelében. Laj Csing-tö beiktatási beszédében kemény üzeneteket fogalmazott meg Pekingnek, és a konfrontációt párbeszéddel való felváltásra szólított fel. Kína azonban a beiktatást követően kétnapos hadgyakorlat azonnali megkezdését jelentette be Tajvan körül, amit a hivatalos kommunikációban nyíltan büntetésként említettek.
Az új elnök óvatosabb hangnemet ütött meg beiktatási beszédében, mint a kampány során, és a turisztikai kapcsolatok felmelegítését, valamint a kölcsönös diákcsere programok újraindítását sürgette.
A DPP-nek belső kihívásokkal is szembe kell néznie, mivel nem szerezte meg a parlamenti többséget, így kompromisszumokat kell kötnie a törvényhozásban. Az ellenzék azonnal a parlament jogkörének növelését kezdeményezte.
A tajvani parlamentben feszültség alakult ki, amely tettlegességig fajult, több képviselőt kórházba kellett szállítani.
A DPP harmadszor is győzelmet aratott a választásokon, ami korábban még nem fordult elő Tajvan történelmében. A választási eredményhez hozzájárult, hogy a Pekinggel közelebbi politikát szorgalmazó pártok először koalíciót kötöttek, majd az együttműködés megbukott.
A beiktatási ceremónián rengeteg ország képviseltette magát, bár legtöbben nem hivatalosan vagy csak alacsonyabb szintű küldöttséggel. Joar Forssell svéd parlamenti képviselő Tajvant a demokrácia jelképeként említette a régióban és a világban.
A tajvani külügyminisztérium szerint mintegy 700 külföldi méltóság vett részt a beiktatáson, köztük 8 államfő által vezetett delegáció. Antony Blinken amerikai külügyminiszter üzenetet küldött Lajnak, amelyben együttműködésre szólított fel.
A DPP elnökétől azt várják, hogy folytatja Tajvan eddigi politikáját, óvatosan konfrontálódik Kínával, és erősíti a védelmi kapcsolatokat a térségi országokkal, mint Japán, Dél-Korea és a Fülöp-szigetek. Tajvan válaszul készenlétbe helyezte a tengeri, légi és szárazföldi erőket, és irracionális provokációval, valamint a regionális béke és stabilitás megzavarásával vádolja Kínát. Japán is kifejezte aggodalmait és bejelentette, hogy felveszik a kapcsolatot Pekinggel, hogy „közvetlenül és egyértelműen” közöljék Kínával a béke és stabilitás fenntartásának fontosságát a Tajvani-szorosban.
A kínai hadsereg keleti parancsnokságának közleménye szerint a műveletekben a légierő és a haditengerészet is részt vesz. A tájékoztatásban kiemelték, hogy a hadgyakorlatot „a tajvani szeparatizmus" és „külső beavatkozások" elleni büntetésnek szánják. A „Közös Kard-2024A" nevű hadgyakorlaton több tucat, rakétákkal felszerelt harci repülőgépet is bevetnek, és fontos katonai célpontok elleni támadásokat szimulálnak, melyek lényegében teljesen körülölelik Tajvan szigetét.
A tajvani védelmi minisztérium elítélte a hadgyakorlatot, hozzátéve, hogy mozgósította erőit a sziget körül és biztosított arról, hogy képes megvédeni területét. Azt vetette továbbá Peking szemére, hogy a művelet „sokat elárul Kína militarista hozzáállásáról".
Hétfői beszédében a tajvani elnök a demokrácia és a szabadság fontosságát hangsúlyozta, és felszólította Kínát, hagyjon fel a politikai és katonai fenyegetéssel, hozzátéve: Tajvan és Kína „nem egymás alárendeltjei". Vang Ji kínai külügyminiszter szégyenletesnek nevezte Laj szavait.
A Kínai Népköztársaság szakadár tartományának tekinti az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező Tajvant, és soha nem zárta ki, hogy akár erővel is kész megvalósítani az újraegyesítést. Az amerikaiak szerint nem szabad fél vállról venni Kína fenyegetését, azonban a közeljövőben nem tartanak támadástól.