Sulyok Tamás elleni feljelentés valószínűleg elutasításra kerül
Dobrev Klára szerint Sulyok Tamás törvényellenesen adott el magyar termőföldeket külföldieknek, de a jogászok szerint az ügy elévült.
Dobrev Klára állítása szerint Sulyok Tamás, a köztársasági elnök, még ügyvédként törvényellenesen játszott át magyar termőföldeket külföldieknek a 2000-es évek elején. A köztársasági elnök hivatala válaszul bejelentette, hogy jogi lépéseket tesz a rágalmazóval szemben.
Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában megszólaló jogászok, Zamecsnik Péter és Hack Péter egyaránt úgy vélik, hogy az ügyészség el fogja utasítani a feljelentést az elévülés miatt. Zamecsnik Péter szerint az eljárásjogi akadályok miatt sosem fog kiderülni, hogy Dobrev Klára állítása megalapozott-e, mivel az ügyészség nem fog nyomozást indítani.
Hack Péter, az ELTE büntetőeljárás jogi tanszékének vezetője szerint az ügyészségnek három napja van dönteni, de az elévülés miatt kötelesek lesznek elutasítani a feljelentést. Hack hozzátette, hogy a részletek kevéssé ismertek, de az biztos, hogy a cselekmény nem minősül olyan bűncselekménynek, amely húsz év távlatában is büntethető lenne, így az elkövetéstől számított három éven belül elévült.
A műsorban felmerült, hogy problémás lehet valakit köztörvényes bűnözőnek nevezni bírósági ítélet nélkül, mivel az Alaptörvény értelmében mindenkit az ártatlanság vélelme illet meg. Az elévülés miatt pedig nem áll fenn a lehetőség, hogy bíróság tárgyalja az ügyet.
Magyar György ügyvéd szerint, ha beigazolódik Dobrev Klára állítása, miszerint Sulyok Tamás ügyvédként termőföldek külföldi kézre játszásában működött közre, az esetleges zsebszerződéses ügyei mára elévültek, és legfeljebb polgári jogi, politikai, erkölcsi következményei lehetnek. Magyar György hangsúlyozta, hogy minden egyes büntetőjogilag releváns tényállás megítélésénél az a legelső eldöntendő kérdés, hogy az adott ügyben van-e akadálya a büntetőjogi felelősségre vonásnak, és az elévülési idő miatt az ilyen típusú bűncselekmények már bizonyosan elévültek.
Pokol Béla jogtudós, politológus, az Alkotmánybíróság volt tagja szerint inkább Dobrev Klára minősítése vet fel aggályokat. Pokol Béla szerint a profi ügyvéd épp azért profi, mert az esetekre vonatkozó szembefutó szabályozások réseiben megtalálja a lehetőségeket, és a büntetőjog "nullum crimen sine lege" elve meghúzza a határokat, hogy e résekbe eső mikor egyben bűncselekmény is. Így az, hogy a Dobrev által felhozott eset az államfő ügyvédi előéletéből minek minősül, csak nagyon alapos jogi elemzés és értelmezés dönthető el.
Dobrev Klára csütörtökön délelőtt adta át az ezzel kapcsolatos dokumentumokat az ügyészségnek. A DK EP-listavezetője a Legfőbb Ügyészség épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján elmondta, nem tartotta sokáig a dokumentumok átadása, mert nem beszélgetni mentek. Közölte, kérte az ügyészségtől, hogy írásban vegyék át a dokumentumokat. A politikus az újságíróknak is átadta bizonyítékait, és péntek 11 órara is sajtótájékoztatót hirdetett az ügyben.
Dobrev Klára kiemelte, hogy azért az ügyészséghez fordult, mert ezekben az ügyekben a Fidesz törvény módosításának köszönhetően kizárólag Polt Péter ügyészsége járhat el. Megismételte, hogy Sulyok Tamásnak le kell mondani, független attól, lesz-e eljárás, ugyanis, mint mondta, „olyan ember, aki még bűncselekményt is elkövetett, az százszorosan alkalmatlan arra, hogy a nemzet egységét megtestesítje”.
A Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője szerint ő „a csongrádi földmaffia” működését mutatta be és „az egyik figurája Sulyok Tamás”. Dobrev Klára azt állítja, az ügylet strómanokon és zsebszerződéseken keresztül zajlott, és körülbelül ezer hektárt érintett. A földterületet „három-négy helyi ügyvéd közreműködésével sikerült külföldi kézre játszani” – mondta Dobrev Klára, hozzátéve, „osztrákok tették rá a kezüket magyar termőföldekre”.
Dobrev Klára a csomag egy szeleteként konkrétumként egy 103 hektáros földterületet említett, amelyről úgy vélekedett, hogy „ebben az esetben mindent Sulyok Tamás csinált”. A politikus több nevet is strómanként említett, valamint dokumentumokat is bemutatott, a „zsebszerződés” német nyelven van a birtokukban.
„Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök több mint 10 éve nem gyakorolja ügyvédi hivatását. Ügyvédi tevékenysége során mindenben a hatályos jogszabályoknak és ügyvédi esküjének megfelelően járt el. Dr. Sulyok Tamásnak nincsen takargatnivalója. Törvénybe ütköző szerződés megkötésében soha nem működött közre – reagált a Sándor-palota a DK politikusának vádjaira. Az államfő állampolgárként, jogászként, alkotmánybíróként és a testület elnökeként is bízott, és bízik most is a magyar igazságszolgáltatás rendszerében. Az államfő a mesterségesen felkorbácsolt politikai hangulat ismeretében nem lepődik meg a személyét ért támadáson, egyúttal az elhangzott rágalmakat a választási kampány részének, mindazonáltal rendkívül tisztességtelennek tartja, és határozottan visszautasítja” – fogalmaztak a közleményben, hozzátéve, hogy „a rágalmazóval szemben a Sándor-palota megteszi a megfelelő jogi lépéseket”. Az ügyészség a feljelentést valószínűleg el fogja utasítani, mivel a büntetőeljárás ma már ebből nem keletkezik.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az államfő ügyvédként nem segített megkerülni a törvényt zsebszerződésekkel, a vádak ezért nevetségesek. Kifejtette, hogy egy adásvételi szerződésről van szó, illetve arról, hogy az adásvételi szerződés folytán tulajdonossá vált személy jelzálogjogot és használati jogot enged egy cégnek, ami teljesen jogszerű, és jogilag még az sem egyértelmű, hogy zsebszerződésről van szó. Gulyás Gergely szerint ebben a történetben Dobrev Klára követett el bűncselekményt, bár azt nem fejtette ki, hogy vajon miért.
Dobrev Klára csütörtökön kijelentette, hogy Sulyok Tamás pereljen be, ha úgy érzi, és kész állni elébe. A politikus újabb sajtótájékoztatót jelentett be, ahol az államfő ügyének büntetőjogi aspektusait tervezi bemutatni.
Az Ügyvédkör elnöke, Horváth Lóránt szerint a dokumentumok alapján Sulyok Tamás tevékenysége a jogszabályi kiskapuk kijátszására irányulhatott. Horváth Lóránt úgy véli, hogy az ügyvédnek tudomása kellett lennie a szerződők mögöttes szándékairól, és a közreműködése felveti a fegyelmi felelősségét. Az Alkotmánybíróság elnökének vagy a köztársasági elnöknek makulátlan múlttal kell rendelkeznie, és nem jöhetnek elő ilyen kétes ügyek.