Az alaszkai narancssárga folyók a klímaváltozás rejtett hatásait tárják fel
Alaszka folyóinak narancssárgára változása nem csupán egy fotószűrő eredménye; a mélyből kiolvadó fémes ásványok festik át a vizet, károsítva ezzel az élőhelyeket és az ivóvízbázisokat.
A jelenség az Egyesült Államok legérintetlenebb folyóin figyelhető meg, és a kutatók szerint ez az éghajlatváltozás előre nem látható hatásainak egyike. Brett Poulin, a University of California Davis környezettoxikológusa a Guardiannak nyilatkozva elmondta, hogy a sarkkörön a felmelegedés üteme kétszer-háromszor gyorsabb, mint a világ más részein.
A folyók színét megváltoztató ásványok a permafrosztból, a tartósan fagyott talajból olvadnak ki egyre gyakrabban, és kerülnek a folyóvizekbe. Az olyan fémek, mint a cink, a réz, a kadmium vagy a vas, oxidálódva válnak a víz színezőanyagává, emellett növelik annak savasságát, ami általában káros az élőlények számára.
Poulin szerint a fémekkel szennyezett vízfolyások más folyókkal és patakokkal keveredve még aktívabbá és pusztítóbbá válnak. A jelenséget először 2018-ban figyelték meg Alaszkában, a Brooks-hegység addig kristálytiszta folyóinál, amelyek nyáron, főként júliusban és augusztusban váltak narancssárgává.
A Kobuk-völgy Nemzeti Park egyik kisebb folyójánál már két halfaj teljesen kipusztult, a makrogerinctelenek száma drasztikusan csökkent, és a fenéken található biofilm rétegében is jelentős pusztulás zajlott le.
A magashegységek folyóinál is egyre gyakrabban figyelik meg a jelenséget, például a Sziklás-hegységben, az Andokban és az Alpokban is, ahol az elmúlt évtizedekben megnövekedett nehézfém-koncentrációt mértek. Itt a korábban nem kiolvadó talajokból kerülnek a vizekbe a fémes ásványok.
A permafroszt kiolvadása nem csak a nehézfémek miatt aggasztó, hanem virológusok is figyelemmel kísérik, mivel fennáll a veszélye annak, hogy a fagyott talajból felszabaduló vírusok járványokat okozhatnak.