A „szarkeverő anyák” és az iskolai kirekesztés problémája
Meddig terjed a szülők hatásköre, ha problémás gyerek van az osztályban, és mi történik, ha az anyák összefognak a közjó érdekében? Egy korábbi cikkünkben egy interaktív közösségi színház előadásáról írtunk, amely a szülői túlkapásokat és az ebből fakadó kirekesztéseket mutatta be. Olvasóink megosztották velünk hasonló történeteiket.
Egy anya, Éva (név megváltoztatva), elmesélte, hogy hat évvel ezelőtt mi történt a kisfiával, aki ADHD diagnózissal került az iskolába. Az első hetekben konfliktusai voltak, és szeptember végére néhány anyuka az igazgatónál követelte a gyerek és még két másik kisfiú eltávolítását, amit a tanítónő is támogatott.
Az igazgató egy rendkívüli szülői értekezletet hívott össze, ahol nyolc anyuka fenyegetőzött, hogy kiveszik a gyerekeiket, ha nem távolítják el a problémás diákokat. Az igazgató az anyákat hibáztatta, és azzal fenyegette őket, hogy ha miattuk megszűnik az osztály, vigyék el a gyerekeiket.
Egy kisfiú anyukája azonnal bejelentette, hogy elviszi a gyerekét, Éváék viszont kiálltak a fiuk mellett. Egy hét alatt 14 iskolát kerestek fel, de mindenhol elutasították őket. Végül egy fizetős alapítványi iskolában találtak helyet a gyereknek.
Az igazgató két nappal a szülői értekezlet után fenyegetőzött, hogy feljelentést tesz, mert a gyerek még mindig az iskolában van. Éva szerint a történtek örökre megváltoztatták a kisfiú személyiségét.
A kisfiú egy évig járt az alapítványi iskolába, majd egy állami iskolába került, ahol egy empatikus tanítónő osztályába járt, és ott nem voltak problémák.
Több érintett anya is hasonló történeteket osztott meg, amelyekben a szülők és az iskola a gyermekvédelemnél történő bemószerolással zsarolják a családokat. A meghurcolt gyerekek és családok gyakran pszichológushoz járnak a történtek után.
Miért alakulnak ki ilyen helyzetek az iskolákban?
Peer Krisztina gyermekpszichológus szerint fontos a bizalmi légkör és a partneri kommunikáció az iskolában. Ha ez megvan, könnyebb a problémákról beszélni és megoldást találni. Az iskolavezetésnek támogatnia kell a pedagógusokat, és nem hajolhat meg az individualista szülők előtt.
A pszichológus szerint a társadalmi-kulturális kontextus is probléma: hiányzik a közösségi gondolkodás, és az individualizmus mindent letarol. A „problémás” gyereknek nincs helye a közösségben, mert „veszélyezteti” a többi gyereket.
Mit tehet az iskola?
Az iskola empatizálhat a szenvedő gyerek szüleivel és közösségi szinten keres megoldást. A pedagógusoknak segíteniük kell a szülőknek megérteni a probléma összetettségét.
Miért cselekszenek így a szülők?
A szülők, akik összefognak, maguk is szoronghatnak, és nem érzik magukat vagy gyerekeiket biztonságban az iskolában. A bizalmatlanság szorongáshoz, az pedig agresszióhoz vezethet.