Eladó Szálasi Ferenc egykori csobánkai villája
Meglepő hirdetés jelent meg egy magyar ingatlanos oldalon: eladásra kínálják Szálasi Ferenc egykori csobánkai villáját, amely a német megszállás idején volt a nemzetiszocialista politikus otthona.
A hirdetés szerint a villa csodálatos panorámával rendelkezik, és a Dera patak mellett helyezkedik el, ahol a kertet szeretettel gondozták, és számos növény- és állatfaj otthona. Az ingatlan 160 négyzetméteres, és több mint száz éves. A leendő tulajdonos számára számos lehetőség kínálkozik, hiszen az épület közösségi célra, alapítványi központnak vagy gyógyászati központnak is kiválóan alkalmas lehet.
Szálasi Ferenc, aki a honvédségtől való nyugállományba vonulása után a politikai pályára lépett, a szegedi Csillagbörtönből való szabadulása után kezdett el rendszeresen megfordulni a Rónay-villában. Egy mecénás ajánlotta fel neki az ingatlant, amelybe először az anyját költöztette be, majd 1944-ben állandó jelleggel oda helyezte a székhelyét.
Losonci Miklós visszaemlékezése szerint Szálasi már 1941-ben feltűnt a villában, ahol a helyiek kíváncsian figyelték, de ő nem elegyedett szóba senkivel.
A ház falai között született meg az a memorandum is, amelyet Szálasi Hitlernek címzett, abban a reményben, hogy találkozhat a német vezetővel, és tisztázhatja a félreértéseket. A dokumentumot több példányban is elkészítették, de a németek nem vették fel vele a kapcsolatot. Veesenmayer, a Harmadik Birodalom magyarországi nagykövete, még egy hiteles német fordítást is kért a magyar nyelvű példányhoz, mivel úgy érezte, a precíz fordítás sem tudja visszaadni az irat szellemét.
A dokumentum végül eljutott a címzettjeihez, és Horthy sikertelen október 15-i kiugrási kísérlete után Szálasiék kerültek hatalomra. A villára ekkor már nem volt szükség, mivel Szálasi a budai Erdődy-Hatvany-palotába, majd a Sándor-palotába költözött át. A Vörös Hadsereg elől menekülve végül Ausztriába távozott, ahol amerikai fogságba esett.
Szálasi 1946-ban került kivégzésre, miután a népbíróság halálra ítélte. A tárgyalások során tagadta, hogy tudomása lett volna a zsidók elleni erőszakos cselekményekről.
A Rónay-villa azóta is áll, és a jövőben is valószínűleg a településkép része marad, annak ellenére, hogy nincs helyi védettsége.