A közvélemény-kutatás dilemmái

A közvélemény-kutatások hasznosságát és problémáit vitatták meg szakértők a CEU Demokrácia Intézet rendezvényén. A válaszadási arányok drámai csökkenése, a reprezentativitás hiánya, valamint a kutatások befolyásoló hatása került terítékre.

A közvélemény-kutatások jelentőségét és a velük kapcsolatos kihívásokat három szakértő elemezte a Közép-európai Egyetem Auditóriumában. Tóka Gábor politológus szerint a válaszadási arányok csökkenése miatt sokan kérdőjelezik meg a közvélemény-kutatások értelmét. Az Egyesült Államokban a válaszadási arány 1 százalékra esett vissza, míg Magyarországon 15-20 százalék körül mozog. Tóka úgy véli, hogy a magyarországi közvélemény-kutatások többsége inkább propagandacélzatú, és nem adnak megbízható képet például a politikai pártok támogatottságáról.

Messing Vera szociológus a hagyományos, személyes megkeresésen alapuló kutatások idő- és költségigényességét emelte ki, megjegyezve, hogy a kérdezőbiztosok száma Magyarországon jelentősen csökkent. A válaszadási hajlandóság is 70 százalékról 40 százalékra esett vissza. Az online, önkitöltő kérdőívek terjedése, bár költséghatékonyabb, kevésbé reprezentálja az alacsony iskolai végzettségűeket. Érdekességként megjegyezte, hogy az online kérdőívek alkalmazásakor a társadalom toleránsabbnak mutatkozik bizonyos kisebbségekkel szemben.

Bojár Ábel politológus az aktuális, gyors kutatások iránti piaci igényt és a PR-célokra való felhasználást emelte ki. Megjegyezte, hogy a közvélemény-kutatások eredményeit gyakran nem lehet utólag értékelni, kivéve a pártpreferencia-méréseket, amelyeket a választások validálnak. Bojár szerint az online kutatások hajlamosak felülmérni az ellenzék, és alulmérni a kormánypártok támogatottságát.

A közvélemény-kutatások szükségességét illetően Tóka Gábor a kutatások közzétételének befolyásoló hatását ismerte el, míg Bojár Ábel az állampolgári jogokra hivatkozva hangsúlyozta a kutatások fontosságát. Messing Vera szerint etikai kérdéseket vet fel, ha a kutatásokat egyik politikai oldal nagyobb erőforrásokkal rendelheti meg és hirdetheti meg. A szakértők meglepetésekkel is találkoztak már pályafutásuk során, például egy új politikai szereplő váratlan népszerűségével vagy egy sportcsapat szurkolótáborának nagyságával.