A Közszolgálati Egyetem tanárképzése ellen tiltakoznak oktatói szervezetek
Két oktatói szervezet, az Oktatói Hálózat és a Civil Közoktatási Platform nyilvánosan fejezte ki nemtetszését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) új tanárképzési programja kapcsán, amelyet politikai-ideológiai-gazdasági stratégiának tartanak.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem bejelentette, hogy tanárképző kart hoz létre, ahol 15 különböző óvodapedagógus, tanító és tanárszakos képzést indítanak 1300 hallgató számára, jelentős anyagi források felhasználásával. A képzések között kiemelt helyet kapnak a nemzeti identitás szempontjából fontos tanári szakok, mint a magyar nyelv és irodalom, történelem, valamint bizonyos bölcsészképzések is. Az NKE-re vonatkozó törvény 2024. május 10-i módosítása értelmében az új képzések eltérhetnek a megszokott tanárképzési követelményektől, és az első három évben nem igényelnek akkreditációt vagy tantervet. A kormányzat a tanártovábbképzés rendszerét is centralizálni kívánja, amelynek szervezését az NKE végzi majd.
Az Oktatói Hálózat és a Civil Közoktatási Platform szerint az NKE, amely eddig elsősorban honvédelmi és közigazgatási képzésekre specializálódott, nem rendelkezik jelentős pedagógiai múlttal vagy tanárképzési tapasztalattal. Kérdéses számukra, hogy miért szükséges a pedagógusképzés ilyen mértékű átalakítása, amikor már több más intézményben is folyik tanárképzés. Aggodalmuk szerint az átalakítás mögött a kormányzat kulturális hegemóniára törekvése állhat.
A szervezetek úgy vélik, hogy az NKE alatt kiépítendő új pedagógusképzések mögött politikai-ideológiai-gazdasági stratégia húzódik meg. A kormány a tanárképzés és -továbbképzés központosításával, valamint a „hivatásrendi” keretek megerősítésével kívánja növelni a pedagógusok feletti kontrollt és lojális pedagógusokat nevelni. A közoktatásban zajló „konzervatív pedagógiai fordulat” is ezt az irányt támogatja.
A tiltakozó szervezetek szerint az új tanárképző kar és tanártovábbképzési rendszer megvalósításához uniós forrásokat kívánnak felhasználni, ami a többi intézményben zajló pedagógusképzés fejlesztésére fordított források csökkenéséhez vezethet. Az Oktatói Hálózat és a Civil Közoktatási Platform elutasít minden olyan átalakítást, amely nyilvános szakmai párbeszéd nélkül és a nemzetközi minőségbiztosítási rendszert megkerülve valósul meg, mivel ezek a lépések a meglévő képzőhelyek és pedagógiai műhelyek gyengüléséhez vezethetnek. Az átalakítások célja a pedagógusok megrendszabályozása és új, „megbízható” tanárgenerációk kinevelése lehet.