Az EU-s pénzek abszurd elégetése

Számos példa szolgál arra, hogy az EU-s támogatások milyen kérdéses módon kerülnek felhasználásra Magyarországon, a 40 centiméter magas kilátótól kezdve a kihalt kalandparkokon át a használhatatlan létesítményekig.

Az EU-s pénzek felhasználásának talán legabszurdabb példája a Bodrogkeresztúron található, mindössze 40 centiméter magas kilátó, amely 2007-ben 40 millió forint (103 ezer euró) uniós támogatást kapott. Akkoriban a befektető szerint nem volt szükség magasabbra, mivel a kilátó így is jó rálátást biztosított. Azóta azonban fák nőttek a domb előtt, amelyek ma már eltakarják a folyókanyart és a hegyet, és hamarosan teljesen elzárhatják a kilátást. A helyi turizmus szempontjából azonban a kilátó inkább áldásnak bizonyult, sokan csak azért látogattak el a faluba, hogy megtekintsék. Egy helyi lakos szerint a negatív publicitás is publicitás.

A Sárazsadányi Kalandpark esetében a 2015-ben 35 millió forint (90 600 euró) uniós támogatással épült létesítmények többsége mára eltűnt. A helyiek elmondták, hogy a kötélpályát lebontották, mert a falu nem tudta megfizetni az 50 000 forintos biztonsági tanúsítvány megújítását. A BMX-pálya elhanyagolt állapotban van, és a kötelező ötéves használati időszak lejárta után a bérelhető kerékpárokat és a Bodrog folyón lévő úszó platformot a kajakokkal együtt eladták. A közlekedésbiztonsági pálya és a játszótér még mindig használatban van, néha csoportok érkeznek hozzájuk, de ahogy egy helyi lakos fogalmazott: "Hogy is mondjam... nem túlzsúfolt.".

A rakamazi Nagy Teknős Ház esetében három díszhal úszkál szomorúan a félig leengedett, kopott, zöld akváriumban, amely egykor az "21. századi technológiával összhangban álló ökológiai oktatás" ígéretét hordozta. A többi részét az olcsó alumíniumtetős öko-központnak egy ősmagyarokról szóló kiállításra alakították át. A látogatóközpontba való belépés 1000 forintba kerül, ami magában foglalja a 20 méter magas, üvegezett kilátótorony használatát is, bár az ott dolgozók nem ajánlják a lift használatát, mivel az nem működik. A kilátó beázó teteje alatt egy vödör áll, és az ablak olyan piszkos, hogy mögötte nem lehetne kiszúrni egy fehér lovat sem. A projekt késéseivel együtt végül egymilliárd forintba került, és a polgármester 2020-ban egy év felfüggesztett börtönbüntetést kapott a projekt miatt.

Tyukodon 2015-ben 264 millió forint (683 600 euró) uniós támogatással épült ki tizenegy kilátó, amelyek közül az előző évben már csak öt állt, négyet lebontottak, kettő sorsa ismeretlen. A tyukodi kilátókat magán erdészek építették, akik azzal indokolták pályázataikat, hogy ezek az "erdőben lévő közösségi létesítmények" a turizmust szolgálják. Mivel azonban Tyukod korábban sem volt vonzó turisztikai célpont, és az erdőben felhúzott fatornyok sem változtattak ezen, a kilátók pusztulásnak indultak.

A hatvani Kerékpáros Kalandpark esetében a nyitás után szinte azonnal bezárt létesítményt kerestük. A helyiek közül többen az új, népszerű pump track pályára irányítottak minket, és egy arra sétáló pár csodálkozva jegyezte meg a keresett helyszínnél: "Hű, észre sem vettem, hogy lebontották!" "Valami rossz baleset történt röviddel a nyitás után, és ez volt a pálya vége. Senki sem használta, csak ott rohadt," - tájékoztattak minket. A kalandparkot 2015-ben 140 millió forintos (362 000 euró) költségvetéssel építették, és nyitva tartása alatt összesen 55 ember használta. A teljes projekt bruttó költsége, beleértve a körülötte lévő árnyékolót is, egymilliárd forint (2,5 millió euró) volt, míg a környező fák csak kilenc évvel később kezdtek elérni a szerkezet magasságát. A pálya maradványai még az előző évben is láthatóak voltak az árnyékoló alatt, de ma már a terület csak egy sor sírdombnak tűnik.

Nyírmártonfalván a fásítás nélküli függőfolyosó a magyar találmányok, a hungarikumok listájára való. Itt az a módszer érvényesült, amely szerint valaki úgy gondolja, hogy egy házat a tetőtől lefelé lehet építeni. Az egyetlen hiányzó dolog, hogy a kész sétányt élvezni lehessen, a fák voltak, amelyeket a település kivágott, miközben a függőfolyosóra vonatkozó kérelemre vártak. Végül azonban megérkezett a 60 millió forintos (155 300 euró) támogatás, és megépült a függőfolyosó, abban a reményben, hogy a fák végül visszanőnek. És valóban van remény, mivel a függőfolyosó mellett ültetett új csemeték már tavaly is szépen hajtottak.

Újbudán a B32 Galéria esetében a Bartók Béla úton található galériát 2014-ben nyitották meg, és az EU-s támogatással a főváros 11. kerületi önkormányzata felújította és bővítette. Az új kulturális központ egyetlen eleme miatt került fel listánkra. Az EU-s finanszírozású projektek esetében kötelező az akadálymentes hozzáférés biztosítása. Itt azonban ezt egy 1,66 millió forintos (4100 euró) mobil akadálymentesítő emelővel oldották meg, hogy egy 20 cm-es lépcsőfokot leküzdjenek. Legutóbbi látogatásunkkor kiderült, hogy a problémát később úgy oldották meg, hogy egyszerűen betömték az említett lépcsőhöz vezető ajtót, és egy olcsó mobil rámpát használtak az új bejáratnál a színházhoz való hozzáférés biztosítására. Az eredeti készülék alkatrészeit egy másik, egyébként jól elhelyezett akadálymentesítő emelőhöz használják.

Jakabszálláson a Magyar Alföld Himalájájaként emlegetett szánkóhegyet 2013-ban 37 millió forint (95 800 euró) uniós támogatással építették. Egy tudósítónk 2017 télen síelni tudott rajta, de nem sokan élvezhették ezt a kiváltságot, mivel ritkán esik ott hó. Nem csoda, hogy az egész vállalkozás 2014-ben csődbe ment. Az új tulajdonos, aki átvette az ingatlant, a Magyarkert nevű helyen amit tudott, rendbe tett, és volt két év, amikor az időjárás lehetővé tette a helyiek számára a szánkózást. Azt mondta, szerettek volna egy műanyag sípályát építeni, amely télen és nyáron is használható lenne, de ez hatalmas összeget igényelt volna. A tulajdonosok miatt az ingatlan feketelistára került, ami azt jelenti, hogy nem jogosult pályázatokra. Jelenleg fő látványosságuk egy Magyarország alakú kert, amely sok látogatót vonz.

A Kunszentmártoni szabadstrandot több mint 50 millió forintos (129 500 euró) költségvetéssel fejlesztették, és három évvel ezelőtt hivatalosan is megnyitották. Projektünk technikai leírása szerint "a terület tisztítását és a part rendezését követően létrehoztak egy strandterületet". A helyszínen tett látogatásunk során először egy stégre érkeztünk, ahol egy nő azt mondta nekünk, hogy "a szabad strand ott van lejjebb, de ott az emberek nem fürdenek, mert nagyon sáros, csak a kutyáikat viszik le". Odasétáltunk, és valóban, "a strand" inkább sárfürdőzésre alkalmas. Egy idős horgászt találtunk, aki elmondta, hogy a területet leginkább hajók kikötőhelyeként használják. A parton egy tábla emlékeztet minket arra, hol vagyunk: "Csak saját felelősségre fürdés!" Van itt egy WC konténer, egy alig pályaszerű focipálya és egy játszótér is a strandon. Aki árnyékot keres itt, az feladhatja, mert a fákra ki van írva: "A fák alatt tartózkodni tilos és veszélyes lehet.".

A Nyugotszenterzsébeti buszmegálló-kilátó esetében a Google Térképen Erzsébet-kilátóként szereplő buszmegálló 2018-ban nagy híreket keltett. A Baranya megyei településnek fedett buszmegállóra volt szüksége, de csak kilátóra szóló ajánlatok álltak rendelkezésre. Így született meg a híres Nyugotszenterzsébeti buszmegálló-kilátó. A helyiek nem bánják a beruházást: a hosszú, zsákfalu néhány lakójának köszönhetően a téli hónapokban már nem kell egy kilométert gyalogolniuk a hóban és sárban a másik buszmegállóhoz. A kilátót teszteltük: néhány lépcsőfokot látszólag kicseréltek, és a legfelsőt éppen javítják, de a hibrid szerkezet továbbra is tökéletesen ellátja mindkét funkcióját. Várunk és körülnézünk egy kicsit a tetejéről, de mivel hétvégén nincs buszjárat, az utóbbi kísérlet kevésbé sikeres. "Mindent megteszünk a fenntartás érdekében. Ha másért nem, akkor azért, mert nehéz megjósolni, mikor lesz újra pénz bármilyen fejlesztésre," mondja nekünk Balázs Vincze, a település polgármestere.