A választási hajrá kezdete az Átlátszónál
Az Átlátszó a választási kampány hajrájában ismét fokozza tevékenységét, ahogy azt két évvel ezelőtt is tette. A politikai élet alakulását, a választási felkészülést és az erőviszonyok változását követve az utolsó hetekben célunk, hogy összefoglaljuk és bemutassuk a választások tétjét, tartalmát és szereplőit, minél informatívabban és részletesebben, olvasóink bevonásával az esélylatolgatásba egészen a választás napjáig.
A választás előtti időszakban a közvélemény-kutatások megbízhatatlansága miatt nehezebb a helyzet megítélése, amit egy törvénymódosítás is súlyosbít, amely közel egy évig nem engedélyezte időközi választások tartását az országban. A közvélemény-kutatások drámai elmozdulást jeleznek, bár az adatok gyakran nem állnak köszönőviszonyban egymással.
A politikai rendszer jelenlegi állapotát és a választások lehetséges kimenetelét elemző cikkünkben felvetettük, hogy a rendszer addig létezik, amíg fenntartható az illúzió a változtathatóságról. A cikk szerzője nem számított arra, hogy a változás nem a radikális jobboldal vagy a viccpártok felől érkezik, hanem egy korábban a NER környéki cégekben tevékenykedő miniszteri exférj részéről.
Európa irányváltása
A júniusi európai választások jelentősége kiemelkedő, hiszen Orbán Viktor számára sok múlik az európai politikai klíma változásán és az uniós forrásokhoz való hozzáférésen. Az Európai Parlament összetétele is fontos, annak ellenére, hogy nem ez a legfőbb uniós döntéshozó szerv.
Az Átlátszó ábrákon és adatvizualizációkon keresztül mutatja be a legutóbbi választás eredményeit, a parlament összetételét, és az országonkénti pártok eredményeit. A pártcsaládok és az egyes pártok közötti eltéréseket is bemutatjuk, például hogy a DK-MSZP-Párbeszéd listáról származó képviselők hogyan oszlanak meg a frakciók között.
A magyar eredményeket térképen és ábrákon is bemutatjuk, ahol a különböző szavazástípusok eredményei is láthatóak. A következő hetekben elemzéseket és forgatókönyveket készítünk az elvárható eredményekről, beleértve az euroszkeptikus és radikális jobboldali előretörés lehetőségét, valamint Orbán Viktor szövetségeseinek kilátásait.
Brüsszelen túl
Az idei választás különlegessége, hogy először rendeznek két országos választást egy időben a rendszerváltás óta. Az önkormányzati választások logikája eltér az európai parlamenti választásokétól. A helyi politikában gyakran előfordul, hogy az országosan szemben álló pártok ugyanazt a polgármesterjelöltet támogatják. A nagyobb városokban azonban a kormánypárt/ellenzék törésvonal meghatározó lehet.
A megyei jogú városok politikai viszonyairól és aktuális ügyeiről sorozatot készítettünk, ahol a városvezetőket és kihívóikat is megszólaltattuk. A helyi szinten nyert ellenzéki koalíciók gyakran leváltják az ellenzéki szervezeti hálót, ami paradox módon gyengíti az ellenzék országos szervezettségét. A Fideszen belül is megjelennek konfliktusok, amelyek belső versengéshez vezethetnek, mint például Győrben vagy Egerben tapasztalható.
A városokban az ellenzék dominál, a nagyvárosokban vegyes a kép, míg a kisvárosokban és falvakban a Fidesz tartja kézben a hatalmat.
Őszinte részvételünk
A választás napján a két voksolás összevonása érdekességeket hozhat. Az EP-választás és az önkormányzati választás részvételi arányai eltérőek lehetnek, és különböző csoportokat mozgathatnak meg. Az Átlátszó összegyűjtötte a részvételi adatokat, és ezek alapján fogja bemutatni a napközbeni aktuális jelentéseket. Öt településkategóriát hoztunk létre a részvételi adatok elemzésére.
Hont András-Szabó Krisztián