Netanjahu és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság
Egy-két hónapon belül dönthet a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság a főügyészi indítványról, amely Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és más izraeli politikusok, valamint a Hamász vezetői ellen javasol elfogatóparancsot háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt.
A Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze, Karim A. A. Khan öt letartóztatási kérelmet nyújtott be, amelyek Netanjahu mellett Yahya Sinwar, a Hamász vezetőjét, Mohammed Diab Ibrahim Al-Masrit, a Hamász katonai szárnyának parancsnokát, Iszmáil Hánijét, a Hamász politikai bizottságának fejét és Joáv Galant izraeli védelmi minisztert is érintik a 2023. október 7-i támadások és a gázai háború kapcsán.
A főügyész szerint Netanjahu és minisztere büntetőjogi felelősséggel tartozik a Hamász által október 7-én elkövetett terrortámadást követően és azóta a palesztin területeken elkövetett bűncselekményekért. A Hamász vezetői pedig gyilkosságokért, nemi erőszakért, kínzásért és túszszedésért is felelőssé tehetők.
Hoffmann Tamás nemzetközi jogász szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság a kezdeményezéssel és az izraeli vezetők, valamint a Hamász prominenseinek egyidejű megnevezésével pártatlanságot kívánt demonstrálni. Az izraeli kormányfő az ügyészi kérelmet Izrael elleni támadásként értékelte, és új antiszemitizmusként jellemezte, de Joe Biden amerikai elnök is elítélte az összehasonlítást. Hoffmann Tamás a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint az ügyészség lépése politikai nyomásgyakorlásként is értelmezhető, amely arra próbálhatja ösztönözni Izraelt, hogy ne indítson széles körű rafahi offenzívát a Gázai övezetben.
A bírói tanácsnak többségi döntéssel kell eldöntenie az elfogatóparancsok kiadásáról, ami időigényes folyamat lehet. A főügyész állítása szerint a megalapozott gyanúhoz szükséges információk rendelkezésre állnak, de a bizonyítékok értékelése legalább 1-2 hónapig tarthat.
Ha a bírói tanács jóváhagyja az elfogatóparancsokat, hasonló helyzet áll elő, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök esetében, aki ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki az Ukrajna területén elkövetett háborús bűnökkel és emberiesség elleni bűncselekményekkel, népirtással összefüggésben. Izrael, hasonlóan Oroszországhoz, nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát, de a bíróságnak van joghatósága a palesztin területeken és a Hamász vonatkozásában is.
Amennyiben elfogatóparancsokat adnak ki, az érintettek mozgástere jelentősen csökken, mivel csak azon országokba utazhatnak, amelyek nem tartóztatnák le őket. A Nemzetközi Büntetőbíróságnak nincs hatásköre a körözött személyek letartóztatására, de a csatlakozott országok kötelesek letartóztatni és kiadni a területükre lépő körözött személyeket. Ha az elfogatóparancsokat jóváhagyják, az komoly korlátozásokat jelenthet az érintett izraeli politikusok számára, például nem léphetnének be az ICC 124 tagállamának területére.
Magyarország esetében, ha Netanjahu ellen elfogatóparancsot adnak ki, hasonló helyzetbe kerülhet, mint Putyin esetében. A magyar jog szerint, mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság statútuma nincs kihirdetve, nem lehetne letartóztatni és kiadni a körözött személyeket.
Az ICC és az ICJ különböző szervezetek, előbbi egyéni büntetőjogi felelősséggel, utóbbi államok közötti jogvitákkal foglalkozik. Az ICC 2002-ben alakult, az ICJ pedig az ENSZ elsődleges bírói szerve. Dél-Afrika az ICJ előtt indított eljárást Izrael ellen a Hamász elleni katonai fellépés miatt, és ideiglenes intézkedésként a harcok leállítását kérte. Az ICC működésével kapcsolatban Hoffmann Tamás elmondta, hogy bár az ügyészség saját hatáskörben indíthat eljárást, azt a bíróságnak jóvá kell hagynia, és tagállamok is kezdeményezhetnek ügyet, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa is felhatalmazhatja a bíróságot bármely nem tagállam elleni eljárásra.