A nárcisztikus személyiségű női vezetők überelik a férfiakat

A legtöbb sikeres vállalkozás vagy globális nagyvállalat vezetője akaratlanul is egy férfi képében jelenik meg a lelki szemeink előtt, pedig egyre több cég élére kerülnek nők vagy kapnak vezető beosztást. Ráadásul egy dán kutatás szerint jobb vezetők is lehetnek, mint a férfiak, legalábbis akkor biztosan, ha nárcisztikus személyiségjegyeket hordoznak.

Amióta a nemek közötti egyenlőtlenségek egyre inkább eltűnőben vannak, a női vezetők megjelenésével állandó beszédtémát szolgáltat az, hogy vajon a nők vagy a férfiak azok, akik jobban tudnak irányítani egy vállalatot, csoportot, vagy munkafolyamatot. Ebben nehéz is igazságot tenni, hiszen mind a nők, mind pedig a férfiak között vannak, akik olyan képességekkel rendelkeznek, amelyekkel egy vezető beosztású személynek kell, egyes összevetésekben azonban kétségkívül győztest lehet hirdetni. Legalábbis egy, a Finance Research Letters folyóiratban publikált dán kutatás sikeresen megtalálta a nemek között, hogy ki a jobb vezető – már ha egóról van szó.

A dán Aarhus Egyetem kutatói vezérigazgatók személyiségjegyeit vizsgálták, és azt találták, hogy a vezető beosztásban dolgozó nők, akik nárcisztikus személyiségjegyekkel rendelkeztek, jobb vállalati teljesítményt tudtak nyújtani, mint mások. Mindez amiatt is különös, mivel ugyanezt a hatást nem tapasztalták a hasonló személyiségű férfiaknál.

Az eredményeik szerint így a nárcisztikus női vezetők felülmúlják a férfitársaikat a vállalati teljesítmény tekintetében. A kutatók azt állítják, hogy a nárcizmus javíthatja a női vezetők teljesítményét, mert jobban ki tudják használni a személyiségük jó oldalait, miközben kellően mérsékelik a rossz tulajdonságaikat.

Kevésbé érvényesül a nőknél a negatív aspektusa

A tanulmány társszerzője, Tom Aabo a nárcizmusnak három különböző oldalát emelte ki. Van a grandiózus exhibicionizmus – amely a hiúságból, az önelégülésből és a felsőbbrendűségből áll, a vezetés/irányítás – a „fényes oldal”, amely magában foglalja a vezetés iránti vágyat, a hatalomra való törekvést és a befolyásolásba vetett hitet, és van a kizsákmányolás/elnyomás, ami a professzor szerint a „legsötétebb oldal”.

A kizsákmányoló/elnyomó aspektus a leginkább zavaró, mivel az agresszióhoz, a kontraproduktív munkahelyi viselkedéshez és a megbocsátástól való vonakodáshoz kapcsolódik. Ebben az esetben az az érdekes, hogy más tanulmányok kimutatták, ez az aspektus mutatja a legnagyobb különbséget a nemek között, mivel a nők általában kellemesebbek, mint a férfiak. A társadalmi szerepvállalással kapcsolatos elvárások szintén korlátozhatják a női vezérigazgatók viselkedését, ezért általában a női vezetők gondoskodóbbak és gyengédebbek, mint a férfiak.

Tizenhárom évig vizsgálták a vezetőket

A tanulmány elkészítéséhez a kutatók 2007 és 2020 között 859 nem pénzügyi és nem közüzemi vállalatot vezető vezérigazgatót tanulmányoztak. A kutatás során elemezték a vezérigazgatók nyelvezetét a négy különálló kérdezz-felelek szekció során, illetve a negyedéves bevételi konferenciahívások alatt a hivatali idejükre kiterjedően.

Arra összpontosítottak, hogy a vezetők a legtöbbször az én, enyém, nekem névmásokat használják, nem pedig többes számban beszélnek. Ezek alapján azt találták, hogy azok a cégek, amelyek élén olyan nők álltak, akik 25 százalékkal nárcisztikusabbak, mint az átlagos női vezetők, sokkal sikeresebben irányították a cégeket, mint azok, akik nem rendelkeznek ilyen személyiségjegyekkel.

A kutatás készítői szerint így, „ha egy nő a női vezérigazgatók körében a nárcizmus skálájának felső felében helyezkedik el, akkor a jövedelmezőség 13,9 százalékkal nő a vezetése alatt”. A férfiak és a nők összehasonlítása során a kutatók azt találták, hogy a nárcisztikus női vezérigazgatók 10-20 százalékkal jobb vállalati teljesítményhez járultak hozzá, mint az ugyanilyen személyiségű férfi vezérigazgatók.