A magyar hírességek pénzügyi tanácsai

A magyarok többsége családtagokra és ismerősökre hallgat pénzügyekben, szakértők és influenszerek véleményét kevésbé veszik figyelembe. Ezzel szemben néhány magyar híresség, akik saját erejükből gazdagodtak meg, megosztották saját tapasztalataikat és tanácsaikat a pénzügyek terén.

Yvonne Dederick, a "Feleségek luxuskivitelben" egykori sztárja az Egyesült Államokban ösztöndíjjal kezdte meg egyetemi tanulmányait, és mivel családja nem tudta őt anyagilag támogatni, különböző munkákat vállalt, hogy független lehessen anyagilag. Azt mondja, hogy azok, akik hirtelen jutnak sok pénzhez, gyakran elvesztik vagyonukat, mert nem tudják értelmezni a nagy összegeket, és rossz tanácsadókra hallgatnak. Dederick hangsúlyozza, hogy a fiatalok pénzügyi tudatosságának fejlesztése fontos, mivel sok ígéretes vállalkozás tönkremehet a szükséges gazdasági ismeretek hiányában.

Seszták Szidónia, egy sikeres színiiskola alapítója, elmondta, hogy sosem volt sok pénzük, de mindig hitt abban, hogy mindenre van megoldás. Amikor elvesztette állását, az utolsó fizetéséből termet bérelt és reklámanyagot gyártatott, majd megalapította a Thália Tanodát. Szidónia szerint az anyagi jólét megteremtésében fontos szerepe van annak, hogy higgyünk a sikerben és a vágyaink elérésében.

Volosinovszki György, a "Barátok közt" egykori szereplője, több lábon állva gondolkodott már a sorozat forgatása alatt is, és saját gyártócéget alapított. Azt mondja, hogy a tehetség önmagában nem elegendő, fontos az emberekhez való hozzáállás és valaminek a képviselete. Egy alkalommal kölcsönadott pénzt egy volt kollégának, aki játékgépekbe ölte a pénzt, de nem kérte vissza, hanem közös projektet ajánlott, ahol a kolléga ledolgozhatta a tartozását.

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) kutatása szerint a magyarok többsége szerint már az óvodában el kellene kezdeni a gyerekek pénzügyi nevelését. A kutatásban résztvevők fele úgy véli, hogy jobb anyagi helyzetben lennének, ha lett volna pénzügyi ismeretek óra az iskolában. Az iskolában megszerzett ismeretek hiányát jelzi, hogy a pénzügyi döntések során a magyarok nemigen hallgatnak a szakértőkre.