A hím csibék játékosabbak, mint a nőstények
Svéd kutatók felfedezték, hogy a hím csibék többet és szívesebben játszanak, mint a nőstény társaik, ami későbbi életükben előnyös lehet számukra.
Az állatok kicsinyei közötti játékosság nemtől függő különbségeit vizsgálva svéd tudósok érdekes megfigyeléseket tettek a házi csirkék viselkedésében. A kutatás során a vörös dzsungeli tyúk fiókáit figyelték meg, amely fajt az ember 7000–8000 évvel ezelőtt háziasított Délkelet-Ázsia szárazföldi részén. A vizsgálatot a Frontiers in Ethology című folyóiratban ismertették részletesen.
A fiókákat fűtött, élelemmel és vízzel ellátott ketrecekben helyezték el, majd hetente nagyobb élettérbe költöztették őket. A kutatók 15 napon keresztül, naponta 30 percig figyelték a csibék tevékenységeit, és 12 különböző, játékhoz kapcsolható viselkedést azonosítottak. A szárnycsapkodás és a hancúrozás például a mozgásszervi játékok közé tartozott, míg az ugrás vagy a párharcok a társas játékok részét képezték. A megfigyelés után a csibék ketrecébe egy gumiból készült férget helyeztek, amivel a csirkék játszottak, ezt a tevékenységet a kutatók féregfuttatásnak nevezték el.
A megfigyelések során kiderült, hogy bár mind a hímek, mind a nőstények sokféle játékos tevékenységet mutattak, a hímek többet és gyakrabban játszottak, különösen a tárgyi és társas játékokban. A játékosság csúcspontja a hímeknél a kikelés utáni 43. napon, míg a nőstényeknél a 36. napon volt megfigyelhető, ezt követően a játék gyakorisága fokozatosan csökkent.
A kutatók szerint a hím fiókák játékossága mögött az állhat, hogy későbbi életükben nagyobb szükségük van a fizikai képességek és szociális taktikák gyakorlására, amelyek későbbi kihívások során hasznosak lehetnek számukra. A kutatók terveik között szerepel a játék neurobiológiai és genetikai mechanizmusainak további vizsgálata, beleértve a kisagy korai fejlődése és a játék viselkedése közötti lehetséges összefüggések feltárását is.