A szerb mini-Dubaj: Belgrade Waterfront megtekintése
Belgrád új, modern folyóparti korzója, a Belgrade Waterfront, számos hasonlóságot mutat a tervezett budapesti mini-Dubaj projekttel. A három és fél milliárd dolláros gigaberuházás a lepukkant vasúti pályaudvar területén épül, és Mohamed Alabbar emirátusi üzletember áll a projekt mögött. A beruházás a szokásos ellenőrzési mechanizmusok nélkül, a színfalak mögött indult.
A Belgrade Waterfront a fogyasztásra és a pénzköltésre épül, üzletekkel, vendéglátóhelyekkel és butikokkal csábítva az embereket. A negyedben nincsenek közintézmények, és a közterület jellege is elveszett. A területen egy 168 méter magas, még épülő üvegtorony, a Kula Belgrád magasodik, amely a pénz szimbólumaként jelenik meg. A negyed hangulata Miamira emlékeztet, ahol az emberek szelfiket lőnek, pénzt költenek, majd távoznak.
A Belgrade Waterfront épületei hasonlóak, és a minőségük is kérdéses. Egy ismerős fűtésszerelő szerint a radiátorok folyamatos javítása miatt a negyed már eltartja őt. Egy újonnan épült lakótoronyban foglalt kiadó apartmanban pedig kiderült, hogy nincs meleg víz, és az étkezőhelyiség is hiányzik, ami arra utal, hogy a lakásokat inkább kiadásra tervezték.
A Belgrade Waterfront lakásai közül sokat kiadnak, és este csak néhány lakásban világít a lámpa. Belgrád főépítésze szerint 2035-ig 50 ezer ember költözhet be ide, köztük 25 ezer szerb, aki külföldről tér haza, és további 25 ezer külföldi állampolgár. A beruházás megmutatta a külföldi befektetőknek, hogy Belgrád jó helyszín, és a város büszkélkedhet a legnagyobb európai építési területtel.
A Belgrade Waterfront elleni tiltakozást vezető aktivista szerint a beruházás érdekében a szerb parlament egy külön törvényt is megszavazott, ami különleges státuszt adott az építési területnek. A beruházás jelentősen megdobja a lakásárakat, és a lakosság egy része már nem engedheti meg magának, hogy Belgrádban éljen.
A Szerb Építészek Szövetségének elnöke szerint a Belgrade Waterfront építészeti minősége alacsony, és a negyed nem sikerült jól. A házak túl nagyok, túl közel vannak egymáshoz, és rossz a térarány. A hasonló beruházás előtt álló Budapestnek nemzetközi építészeti versenyeken kellene megfuttatni az új negyed épületeit és tereit.
A budapesti óriásberuházás sorsával foglalkozó várostörténész szerint a Belgrade Waterfront példája szembemegy azzal, amit Európában szépnek, élhetőnek, emberléptékűnek és fenntarthatónak tartunk. Budapesten a közép-európai lépték és szerkezet megőrzése fontos, és a városnak szigorúan szabályoznia kellene, hogy mit kér cserébe a fejlesztőktől.