Vége a négy szűk esztendőnek?
Fejenként 10 ezer forint az éttermekben az a lélektani határ, amit a vendégek még hajlandóak kifizetni, de e felett már átgondolják, hogy rendeljenek-e még egy desszertet vagy kávét. A vendéglátóipar teljesítménye csak most érte el a Covid-válság előtti szintet, kevesebb az étterem és a dolgozók száma is csökkent a szektorban.
Az idei év lehet az első, amikor a vendéglátás volumene meghaladhatja a Covid-válság előtti utolsó békeévet, a 2019-es esztendőt. A koronavírus-válság után az inflációs sokk hatására drágultak az alapanyagok, a munkaerő és az energiaszámlák is, ami rányomta a bélyegét az éttermek forgalmára.
Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke szerint a most elért forgalom szép eredmény azoktól, akik talpon maradtak, hiszen a pandémia és az energiaársokk miatt 5500-zal csökkent a vendéglátóhelyek és 10-15 ezerrel a foglalkoztatottak száma a Covid előttihez képest.
Semsei Rudolf, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének alelnöke és a VakVarjú Étteremcsalád tulajdonos-ügyvezetője úgy véli, hogy a piacot eltérő stratégiák jellemezték 2019 óta, és nem mindenki választotta a helyes utat az áremelésekkel kapcsolatban.
A magyar vendégek érzékenyebbek és kritikusabbak lettek a kiszolgálással és az ételek minőségével szemben, mivel ritkábban engedhetik meg maguknak az étterembe járást, és ekkor a legtökéletesebb élményre vágynak – tette hozzá Semsei Rudolf.
Az élelmiszerek, az alapanyagok és az energiaárak emelkedése miatt a lakosságnak egyre kevesebb pénze maradt étterembe járni, és az éttermi árak emelkedése miatt eltűnt egy fogyasztói réteg. Egyesek már csak születésnapokon és ballagásokon mennek vendéglátóhelyekre.
A külföldi vendégek számára az akár 15-20 eurós főétel ár megszokott, de a magas színvonalhoz ők is ragaszkodnak. A magyar vendégek számára a 6-7 ezer forintos főétel ár már nem meglepő, és a 10 ezer forint feletti egy főre jutó fogyasztási számla nem veri ki a biztosítékot – mondta Kovács László.
Néhol a teljes éttermi számla már 15 ezer forintba is kerülhet, ami reális, hiszen az infláció ennél erőteljesebb volt, és a vállalkozók a saját nyereségük terhére próbálják meg megtartani a vendégeket – említi meg Kovács László a romló jövedelmezőséget.
A magasabb árfekvés miatt a vendégek átgondoltabban költenek, kevesebbet rendelnek a drágább ételekből és borokból, vagy a korábbi három fogás helyett csak kettőt kérnek. Az előrejelzések szerint a reálbérek emelkedése miatt némi keresletélénkülés várható a vendéglátásban, így a következő időszak jobban alakulhat a négy szűk esztendő után.