Kína és Magyarország nukleáris együttműködése
A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor bejelentette, hogy nukleáris ipari együttműködés kezdődik Kína és Magyarország között, amely a nukleáris energiatermelés teljes vertikumát fogja lefedni. A Budapestre látogató Hszi Csin-ping kínai elnökkel tartott közös sajtótájékoztatón emellett Szijjártó Péter külgazdasági miniszter is megerősítette az együttműködést, amely 18 ügyben kötött magyar-kínai megegyezés egyik pontját képezi.
A kínai részvétel a magyar atomiparban nem új keletű ötlet, hiszen Jákli Gergely, a Paks II. Zrt. vezérigazgatója egy interjúban már említést tett arról, hogy a kínaiak bevonása a paksi beruházásba lehetséges. A Hinkley Point-C atomerőmű építkezésén szerzett tapasztalatok alapján a francia építők javasolták a kínai szakértelem felhasználását, amely a munkaszervezés terén lehet előnyös.
Az Egyesült Államok energetikai tárcájának honlapján megjelent elemzés szerint Kína nukleáris erőművi potenciálja növekszik, és a távlati cél, hogy több atomenergiát termeljen, mint az Egyesült Államok. A kínai nukleáris flotta jelenleg 55-57 reaktorból áll, és a tervek szerint évente 4-6 új blokkal bővülhet. Kína célja, hogy 2035-re megduplázza, 2060-ra pedig 18 százalékra növelje a nukleáris energia részarányát az áramtermelési mixben.
A Paks II. projektbe a kínaiak bevonása azonban kérdéses, mivel ez egy orosz projekt, és a kínai részvételre legfeljebb orosz kérésre kerülhetne sor. Jelenleg négy orosz gyártmányú atomreaktor építése zajlik Kínában, amelyek a helyi munkaerő és beszállítói potenciál bevonásával valósulnak meg.
Kína önállóan valószínűleg nem kezdene új atomerőmű építésébe Magyarországon, mivel a paksi orosz hitel nagysága és a kínai-magyar gazdasági kapcsolatok mérete is ezt nehezíti. Kína eddig csak Pakisztánban kínálta sikerrel az atomerőművét, és a pakisztáni beruházásokat ugródeszkaként használnák a világpiaci terjeszkedéshez, de az EU szabályozása komoly akadályt jelenthet.
A Paks III. víziója, amely egy nem orosz építésű magyar atomerőmű lehetőségét vetíti előre, nem kapcsolódik közvetlenül a kínai együttműködéshez. Az SMR (Small Modular Reactor) technológia, amely a nukleáris ipar jövőképének számít, még nem érett meg a sorozatgyártásra, és a kínai ACP100-as reaktor, amely a Linglong One néven is ismert, még csak demonstrációs fázisban van.
A kínai nukleáris ipari kapcsolatok tehát nem feltétlenül az atomerőmű építésre korlátozódnak, hanem számos más területen is megjelenhetnek, például az oktatásban, a reciklálási technológiák fejlesztésében vagy az atomtemetők üzemeltetésében. Egyelőre nem volt érdemi magyar-kínai közös előkészítés, a stratégiai kooperáció ott tart, hogy lehetett valami homályosat mondani a sajtónak.
Orosz olaj kínai segítséggel
A magyar-kínai megállapodások között szerepel egy másik energetikai projekt is, amely a kőolajvezeték építését vizsgálja Szerbia és Magyarország között, a szerbekkel közösen. A 128 kilométer hosszú olajvezeték 2027-re készülhet el, a beruházást 150 millió eurós költségű lehet, és évi 5 millió tonna olaj szállítására lesz képes. A projekt célja, hogy növelje a szerb ellátásbiztonságot és csökkentse a költségeket, miközben Horvátország tárgyalási pozíciója romlana. A Mol-csoportban van egy KVV Tartály és Csővezetéképítő Zrt. nevű siófoki cég, amely alkalmas lehet a vezeték építésére, de a kínaiak bevonása a kivitelezésben még kérdéses. Az EU orosz nyersanyagforrások eladásának korlátozásán dolgozik, így a projekt Brüsszelben problémát okozhat.
