Fényévekre vagyunk: Irigykedhetnek a magyar tanárok a szlovák és a cseh pedagógusokra

A visegrádi országok pedagógusai hasonló problémákkal küzdenek, mint a tanárhiány és az alacsony bérek, de a magyar tanárok helyzete a legrosszabb a bérek tekintetében.

A visegrádi országokban (V4) az oktatás területén számos hasonló probléma merül fel, mint például a PISA-tesztek gyenge eredményei, a tanárhiány, és az alacsony pedagógus bérek. Egy budapesti konferencián elhangzott, hogy a magyar tanárok a legkevesebbet keresik a visegrádi országok között.

Pavel Ondek, a Szlovákiai Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezetének képviselője szerint a visegrádi országok oktatási rendszerében közös problémák vannak. Szlovákiában a tanárhiány különösen Pozsonyban jelentős, míg Kelet-Szlovákiában nincsenek ilyen gondok. A szlovák pedagógusok bérei az elmúlt évben kétszer emelkedtek, így egy átlagos szlovák pedagógus bruttó 1750 eurót, míg a felsőoktatásban dolgozók több mint bruttó 2000 eurót keresnek.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint Magyarországon a tanárok bruttó átlagkeresete 1400-1500 euró között van, ami az átlagkereset 90 százalékát éri el, és 20 ezer pedagógus hiányzik az oktatásból.

František Dobšík, a Cseh és Morva Oktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke elmondta, hogy a cseh diákok a PISA teszteken 15. helyen teljesítenek, és a cseh pedagógusok átlagkeresete megközelíti a cseh átlagbér 130 százalékát.

A lengyel pedagógusok bérei az OECD országok között a legalacsonyabbak, egy kezdő tanár 400-500 eurót keres. 2019-ben egy hónapos pedagógussztrájk volt Lengyelországban, de a kormányt nem sikerült meggyőzni a béremelésről.

A szlovák és a cseh pedagógus szakszervezetek és az oktatási kormányzatok között jó a kommunikáció, mindkét országban különálló minisztériuma van az oktatásnak. Totyik Tamás szerint a magyar kormány hozzáállása ehhez képest fényévnyire van.

Szlovákiában és Csehországban is oktatási reformok zajlanak, melyek célja a tananyag csökkentése és a kompetenciák fejlesztése. Magyarországon viszont a tananyag emelése, a poroszos oktatás, és az iskolák önállóságának elvétele a jellemző.

A pedagógusok sztrájkjogával kapcsolatban Csehországban a legutóbbi sztrájk sikeres volt, míg Szlovákiában nincs sztrájktörvény, de az alkotmányos jog a sztrájk. A lengyel és a magyar pedagógusok sztrájkhoz való jogát soha egyetlen politikai párt és a kormány sem akadályozta.

Ercse Krisztina, a Civil Közoktatás Fórum szóvivője szerint az oktatás átalakulás előtt áll, különösen a digitalizáció miatt. A PISA eredmények szerint Magyarországon a diákok szövegértésből 3 pontot, matematikából 8 pontot rontottak, míg természettudományokból 5 pontot javítottak. Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában is romlottak az eredmények. A magyar oktatás megújítására van szükség, mivel a tanulók közötti különbségek nőnek, és sok a tanulási zavarral rendelkező diák.