Az Európai Bíróság ítéletei az adóhatóságok enyhítési jogáról

Az Európai Bíróság legutóbbi ítéletei szerint az adó- és hasonló hatóságok nem korlátozhatják saját enyhítési jogukat, és a hatóságok késlekedése nem róható az adózókra. A Kaszamás ügyben a hatóságok több évvel a ténymegállapítások után próbáltak levonásokat eszközölni, amit a vállalkozó vitatott, és a Bíróság a vállalkozó érveit fogadta el.

A Baramlay ügyben a mezőgazdasági támogatások visszavonását vitatták, mivel a kedvezményezett cégbejegyzésében hibásan nem szerepelt a mezőgazdasági termelő tevékenység. A Bíróság itt is az adózó érveit fogadta el, mondván, hogy a teljes támogatási összeg visszafizettetése aránytalan lenne.

Az EuroChem Agro Hungary Kft. ügyében a Bíróság kimondta, hogy az uniós jogszabályokkal összeegyeztethetetlen a bírságok automatikus minimális szintre szabása, és az adóhatóságoknak lehetőségük kell legyen a bírságok mértékét az adott eset körülményeihez igazítani.

Az Európai Bíróság kétszintű rendszere lehetővé teszi, hogy az európai intézményeket érintő peres eljárásokat a Törvényszék, míg a Törvényszék ítéleteivel szembeni fellebbezéseket és az előzetes döntéshozatali eljárásban felmerülő kérdéseket a Bíróság döntse el.

Az ítéletek rámutatnak, hogy a tagállamok hatáskörébe tartozik a szankciók megválasztása, de ezt az uniós jog és az arányosság elvének tiszteletben tartásával kell gyakorolniuk. Az adóhatóságoknak pedig lehetővé kell tenni, hogy a szankció összegét az adott ügy konkrét körülményeihez igazítsák.

Az ügyekben szereplő vállalkozások nevének elhallgatása joguk, és a bíróság fantázianeveket alkalmaz a könnyebb hivatkozás érdekében, miközben a kezdőbetűket megtartja.