EU két vezető állama titkos megállapodást köthet
Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök egy titkos vacsorán tárgyaltak Párizsban, ahol az EU Kína-politikáját és védelmi, valamint finanszírozási kérdéseit vitatták meg. A találkozó különös jelentőséggel bír Hszi Csin-ping kínai elnök közelgő európai látogatása előtt.
A német és a francia vezető előzetes bejelentés nélkül, egy zártkörű vacsorán találkozott, ahol még tanácsadóik sem vettek részt, csupán feleségeik kísérték őket. A találkozó célja az volt, hogy Scholz tájékoztassa Macront a nemrégiben Pekingben Hszivel folytatott megbeszéléseiről.
Scholz és Macron az elmúlt években több ügyben is összetűzésbe kerültek, például az ukrajnai szárazföldi csapatok telepítése vagy a kínai elektromos járművekre kivetendő uniós vámok kérdésében. A találkozó lehetőséget kínált arra, hogy a nézeteltéréseik ellenére kompromisszumot találjanak, és egységes frontot alakítsanak ki Hszi Csin-ping közelgő látogatása előtt.
Macron állítólag megpróbálta meggyőzni Scholzot, hogy csatlakozzon hozzá és Ursula von der Leyenhez a Hszivel tartandó jövő heti párizsi találkozón. Egy másik fontos téma, amit Macron szorgalmazhatott, az EU közös védelmi kötvények kibocsátása volt, amit Scholz eddig elutasított.
Az Európai Bizottság jelenleg is vizsgálja a kínai elektromos járművek állami támogatásait, és a nyári szünet előtt ideiglenes intézkedések, mint vámok vagy kvóták bevezetésére kerülhet sor. A vizsgálatban érintett kínai gyártók között van a BYD, amely már biztosan Magyarországra tart, és a Great Wall Motors is, amely szintén tervez gyárat építeni.
Egy európai diplomata szerint a titkos vacsora célja az volt, hogy Franciaország és Németország ne tűnjön túlságosan megosztottnak Hszi látogatása előtt. Ugyanakkor a diplomata kételkedett abban, hogy Scholz csatlakozik Macron és Hszi jövő heti találkozójához.
Abgaël Vasselier, a MERICS agytröszt külkapcsolatokért felelős vezetője szerint Párizs és Berlin eltérő érdekeket követ Kínával kapcsolatban. Macronnak és von der Leyennek ki kellene használniuk Hszi látogatását, hogy világossá tegyék: az EU nem tűri, hogy Kína kettős felhasználású eszközöket szállítson Oroszország ukrajnai inváziójának támogatására.
Brüsszeli források szerint Ursula von der Leyen várhatóan második alkalommal is az Európai Bizottság elnöke lesz. Németország és Franciaország támogatása kulcsfontosságú lehet, és ezek az országok alternatív jelölteket is felvetettek, mint Mario Draghi vagy Charles Barnier. A Tanácsban a többi ország valószínűleg nem áll ellen a francia-német frontnak, és von der Leyen várhatóan meg tudja szerezni a szükséges támogatást az Európai Parlamentben.
A különböző frakciók azonban számos követelést támaszthatnak, és Franciaország például a védelmi célú eurókötvényeket, a tőkepiaci unió elindítását és az atomenergiába történő uniós beruházásokat szabhatja meg támogatása árának. Von der Leyen, bár favorit, az újraválasztásához még ezekben az ügyekben is meg kell nyernie Macron támogatását.