A nyugdíjasok foglalkoztatása és a nyugdíjrendszer kihívásai Magyarországon
Magyarországon a 64–75 éves korosztályban minden száz nyugdíjasból tíz még aktívan dolgozik, ami a kormány szerint a munkavállalást ösztönző politikájának eredménye. A kormány célja, hogy 2030-ra 300 ezer fővel növelje a foglalkoztatottak számát, bár az EU-nak beadott konvergenciaprogram szerint ez túlzottan optimista célkitűzés lehet.
A visegrádi országok közül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a 65-74 éves korcsoport foglalkoztatottsága 2010 és 2023 között, közel 280 százalékkal, ami 88,5 ezer fővel több foglalkoztatottat jelent ebben a korcsoportban. A foglalkoztatási ráta Magyarországon közel 10 százalékos, míg a többi V4-országban jelentősen alacsonyabb.
A nyugdíjasok munkavállalását a kormányzati kedvezmények is ösztönzik, mint például a járulékmentesség és a szochomentesség. A konvergenciaprogram szerint a gazdasági fellendülés és a befektetés-ösztönző politika révén tovább nőhet az idősebb korosztályok aktivitása a munkaerőpiacon.
Azonban a magas foglalkoztatottság mögött megélhetési problémák is húzódhatnak meg, hiszen a nyugdíjminimum 2008 óta változatlanul havi 28 500 forint, és a nyugdíjak értéke leszakadt a keresetekről. A KSH adatai szerint 2024 márciusában az öregségi nyugdíjak mediánja 205 ezer forint volt, ami az éhen halásnál többre elég, de nem sokkal, és a nyugdíjasok fele ennél kevesebbet kap.
A nyugdíjrendszer fenntarthatósága hosszú távon kérdéses. A munkaerőhiányos gazdaság számára előnyös lehet a foglalkoztatottak számának növelése, de a nyugdíjasok foglalkoztatása államháztartási szempontból nem feltétlenül kedvező, mivel a nyugdíjkasszát terhelik, miközben foglalkoztatottként nem fizetnek be oda. A GDP-hez viszonyított nyugdíjkifizetések aránya 2040-re várhatóan 9 százalékra, 2050-re 10,7 százalékra, 2070-re pedig 12 százalékra nő.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a következő években 300 ezer fővel kívánják növelni a foglalkoztatottak számát. Azonban a konvergenciaprogram előrejelzése szerint a foglalkoztatottak száma 2030-ra csak 115 ezerrel több lehet, mint 2023-ban, és a plusz 300 ezres létszám csak 2043-ban érhető el évi 0,3 százalékos növekedést feltételezve. A demográfiai helyzet és a csökkenő népesség további korlátot jelent a foglalkoztatottak számának növelésére.
A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) vészjelzést küldött, jelezve, hogy a reklámbevételek húsz évvel ezelőtti szinten vannak, és az iparág évek óta mélyütések sorozatát szenvedi el. Az MRSZ iparági összefogást és akciótervet szorgalmaz a marketingkommunikációs és reklámszakmai nemzetközi központosító törekvések negatív hatásainak szakmai és pénzügyi ellensúlyozására. Az EY által készített tanulmány rávilágít a központosító folyamatokra, azok hatásaira a különböző iparági szereplőkre, és javaslatokat tesz a problémák enyhítésére.
A magyar marketingkommunikációs iparág teljes piacmérete 2023-ban 648,9 milliárd forint volt, reálértéken még mindig 11,6 százalékkal alul maradt a 2019-es adatokhoz képest. A központosítás következményei között szerepel a csökkenő iparági bevételek, apadó államháztartási bevétel, szűkülő munkaerőpiac, működési nehézségek, csődök a hazai cégeknél, kompetenciák elvonása, a hazai tartalomgyártás ellaposodása, a szakmai színvonal csökkenése, valamint az új generációk számára az iparágban való munkavállalási szándék lanyhulása.
Az MRSZ szerint fontos a specializáció, például az mesterséges intelligencia (AI) márka és marketing eredményesség javító rendszereinek fejlesztése, valamint a hazai iparág PR-jának erősítése. A Miniszterelnöki Kabinetiroda egy 2023 decemberi törvényjavaslatában a „digitális cégekre” könnyített adózási lehetőséget tervez bevezetni, amely a marketingkommunikációs szektorhoz kapcsolódó vállalatok számára is előnyös lehet.