A gigantikus amerikai segélycsomag csak átmeneti megoldást jelent Ukrajnának
Ha valakire golyóálló mellényt adunk, az megóvja őt az azonnali támadástól. De ha még mérföldekre van attól, hogy olyan helyre érjen, ahol biztonságban van, a veszély még mindig fennáll. Többé-kevésbé így gondolhatunk Ukrajnára, miután Joe Biden elnök április 24-én aláírta a régóta halogatott, segélyről szóló törvényjavaslatot.
A most megszavazott törvény 61 milliárd dollár értékű katonai és pénzügyi támogatást jelent, hogy segítse az orosz megszállók elleni harcot. A törvény egyébiránt arról is rendelkezik, hogy Izrael és Tajvan szintén kap támogatást az Egyesült Államoktól. Ha ezt a pénzt az ukránok nem kapták volna meg, ami a hat hónapig tartó törvényhozásbeli patthelyzetben lehetségesnek tűnt, Ukrajnának szembe kellett volna néznie azzal, hogy még több területét veszíti el a nyár elején várható újabb orosz offenzívában. A 61 milliárd dollár a felszínen tartja Ukrajnát, az ország még messze van a parttól – írja elemzésében a The Economist.
Az amerikai támogatás hatása hamarosan a fronton is megjelenik. Amióta ősszel elkezdtek akadozni a források, egyre fenyegetőbbé vált a létfontosságú készletek, különösen a lövedékek hiánya. Ebben az időszakban az orosz tüzérség legalább ötször annyi muníciót használt fel, mint Ukrajna. Valószínűleg Oroszország légifölénye meg fog szűnni.
Bár a mostani támogatás növeli Ukrajna védelmi képességeit, ez nem elegendő ahhoz, hogy visszaszerezze az Oroszország által elfoglalt területeket – amelyek jelenleg az ország szárazföldi területének mintegy 18 százalékát teszik ki. A tavaly nyári sikertelen ellentámadás mutatja, milyen nehéz áttörni az orosz védelmi vonalakat. A drónok és a műholdak mindenhol látják a frontot, csökkentve a háború ködét, és megkönnyítve a koncentrált csapatok megsemmisítését.
A kongresszusban a törvényjavaslat elfogadásáért folytatott küzdelem további problémákat vet fel. A 61 milliárd dollár nagyjából annyi, mint amit Amerika a háború első 20 hónapjában Ukrajnára költött. Ez a pénz tehát 2025 második felére elfogyhat. Még ha marad is belőle, az esetlegesen elnökké választott Donald Trump dönthet úgy, hogy nem utalja azt át. Ha Biden marad az elnök, akkor a kongresszussal való csatát jövőre újra meg kell vívni. Tehát ez a jelenlegi amerikai segély lehet, hogy az utolsó lesz.
Európának is ki kell vennie a részét a támogatásból
Az európai vezetők tévednek, ha az amerikai segélyt nem tekintik többnek, mint átmeneti haladéknak. Nagy az esélye annak, hogy a háború elhúzódik, és talán még évekig tart. Mióta Ukrajna 2022 novemberében, azaz majdnem 18 hónappal ezelőtt visszaverte az oroszokat, a frontvonal alig mozdult el, a hatalmas emberveszteség ellenére. Ukrajna szövetségesei sürgethetik, hogy az ukránok adjanak fel területeket, de nehéz elképzelni egy olyan megállapodást, amely mindkét felet kielégítené. Egyszer valamelyik fél feladhatja a küzdelmet – de ennek egyelőre semmi jele.
A Nyugat célja egy stabil, biztonságos és virágzó Ukrajna létrejötte, amelynek jól védhetőek a határai és az európai uniós és a NATO-tagság felé halad. A washingtoni huzavona azt jelzi, hogy az európai vezetőknek tudomásul kell venniük, hogy ennek az eredménynek a megvalósításáért nagyobb terhet kell majd viselniük, és erősebb védelmi iparra lesz szükségük. Bár Európa nyújtja a legtöbb pénzügyi és humanitárius segélyt Ukrajnának, a katonai segítségnyújtás tekintetében az európai és az amerikai kiadások nagyjából azonosak. Az amerikai mentőövnek köszönhetően Európa vezetőinek több idejük van arra, hogy kitalálják, hogyan segíthetik Ukrajnát a győzelemben. Ezt a munkát pedig gyorsan el kell végezni.
