A magyar kereskedelmi ingatlanpiac helyzete
A magyar kereskedelmi ingatlanpiac 2023-ban jelentős visszaesést szenvedett el, a bankok által folyósított projekthitelek volumene 42 százalékkal csökkent, és a kihasználatlansági ráták emelkedtek. A gazdasági növekedés és a dezinfláció azonban 2024-ben javulást hozhat.
2023-ban a magyar gazdaság negatív teljesítménye a kereskedelmi ingatlanpiacra is kihatott, a bankok által folyósított projekthitelek volumene 42 százalékkal csökkent, a szállodák kivételével minden ingatlantípus esetében. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői szerint azonban 2024-ben a gazdasági növekedés és a javuló keresetek pozitív hatást gyakorolhatnak a piacra.
Az MNB ügyvezetője, Banai Ádám és osztályvezető Winkler Sándor szerint a 2023-as évben a makrogazdasági folyamatok nem támogatták az üzleti ingatlanpiaci aktivitást, de az idei 2-3 százalékos GDP-növekedés növelheti a kereskedelmi ingatlanok iránti keresletet.
A dezinfláció, amely tartósan növeli a reálbéreket és a fogyasztói bizalmat, valamint az árak stabilizálódása, a belső keresletet segítheti, ami a kereskedelmi és szállodapiaci kereslet javulását hozhatja magával. Az építőiparban a csökkenő kereslet és a kivitelezési piacon megfigyelhető erősödő verseny miatt enyhe árcsökkenés tapasztalható, ami mérséklődő foglalkoztatással párosul.
A budapesti irodapiacon 2023-ban alacsony volt a kereslet, a nettó piaci felszívás enyhén negatív volt, és a kihasználatlansági ráta 2 százalékponttal 13,3 százalékra nőtt. Az ipari-logisztikai piacon a kihasználatlansági ráta jelentős mértékben, 4,8 százalékponttal 8,6 százalékra emelkedett.
A kiskereskedelmi ingatlanszektorban 2023-ban emelkedő vagy stagnáló bérleti díjak és növekvő kihasználatlansági ráta volt jellemző, a regionális városi bevásárlóközpontok esetében a kihasználatlansági ráta 5,5-ről 9 százalékra nőtt. Pozitívumként említhető, hogy a kiskereskedelmi forgalomban 2024 januárjában megtört a 13 hónapja tartó csökkenés és 0,6 százalékos növekedésbe fordult.
Az MNB Hitelezési felmérése szerint a bankok 2023 negyedik negyedévében szigorítottak a hitelezési feltételeken, és 2024 első félévére is további szigorítást helyeztek kilátásba. A hazai hitelintézetek kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthitel-kitettsége mérlegfőösszeg és szavatolótőke arányosan is kevesebb mint fele a 2008-as válság utáni szintnek.
A potenciálisan emelkedő kereskedelmiingatlan-piaci kockázatok miatt az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa 2023 októberében döntött a rendszerkockázati tőkepuffer (SyRB) 2024 júliusától történő, preventív célú újraaktiválásáról, amivel erősíti a bankok sokkellenálló-képességét.
