Olaf Scholz az emberi jogok tiszteletére szólította fel Azerbajdzsánt

Miközben Szijjártó Péter napokban Bakuban tárgyalt és dolgozott a magyar–azeri kapcsolatok továbbfejlesztése érdekében, a nyugati világ egyre hangosabban kritizálja Azerbajdzsánt az emberi jogok helyzete miatt. Olaf Scholz német kancellár szólította fel Azerbajdzsán vezetését az emberi jogok tiszteletére, amikor Ilham Aliyev azeri elnökkel folytatott tárgyalásokat pénteken.

Azerbajdzsán, amely 1991-ben vált függetlenné, sosem volt a demokrácia mintapéldánya, és az elmúlt évben egyre több kritikát kap a kaukázusi ország vezetése. Tavaly ősszel Azerbajdzsán villámháborút indított, és visszafoglalta a többségében örmények lakta, de nemzetközileg Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi-Karabahot, ami óta az örmény lakosság többsége elhagyta a területet és Örményországba menekült.

Olaf Scholz német kancellár a Petersbergi Klímadialóguson, amelyet a német külügyminisztériumban rendeztek meg, tartott közös sajtótájékoztatót Ilham Aliyevvel. Scholz hangsúlyozta, hogy a német szövetségi kormány mindenütt az emberi jogok tiszteletben tartásáért száll síkra, beleértve Azerbajdzsánt is.

A német kancellár szerint a civil szervezeteknek, jogvédőknek és a sajtónak szabadon, mindenféle nyomástól mentesen kell működniük Azerbajdzsánban. Scholz beszámolt arról is, hogy az általános emberi jogi helyzetről és egyedi azeri esetekről is tárgyalt az azeri elnökkel, és megjegyezte, hogy "van min javítani" az emberi jogok terén.

Aliyev, aki több mint 20 éve van hatalmon és a február 7-i előrehozott elnökválasztáson a voksok több mint 90 százalékával győzött, visszautasította a német kancellár vádjait. Az azeri elnök azt állította, hogy hazájában tiszteletben tartják az emberi jogokat és a sajtószabadságot, és nincs cenzúra, szabad az internet, valamint számos sajtóorgánum működik az országban.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is találkozott Aliyevvel Bakuban, ahol a magyar-azeri gazdasági kapcsolatok megerősítésén és továbbfejlesztésén dolgozott. A tárcavezető nem említette az azeri demokrácia és emberi jogok helyzetét, és a magyar-azeri üzleti fórumon kiemelte a mezőgazdasági együttműködés sikereit és a kereskedelmi forgalom tavalyi rekordját. Szijjártó bejelentette, hogy idén először indult el a gázszállítás Azerbajdzsánból Magyarországra, amely 55 millió köbméter fölgázt jelent az első ütemben.