Először a madarak hulltak le az égről...

Paolo, aki valójában Pál volt, az 1982-es labdarúgó-világbajnokság után lett igazi olasz foci rajongó. Az olasz válogatott sikerének hatására elhatározta, hogy megtanul olaszul, de végül csak a dalok szövegét énekelte, anélkül, hogy pontosan tudta volna, mit jelentenek.

Paolo, a kamionsofőr, élelmiszert szállított Kijevbe, majd onnan Babrujszkba indult volna gumiköpenyért. Az útja azonban váratlan fordulatot vett, amikor 1986. április 26-án, nagyszombaton, a Csernobil felé vezető úton katonai konvojok mellett várakoznia kellett, majd egy tányérsapkás tiszt utasította visszafordulásra. Paolo nem értett oroszul, a tiszt pedig nem beszélt magyarul, így a kommunikáció nehézkes volt, de a felfegyverzett katonák jelenléte miatt Paolo végül úgy döntött, hogy visszatér Kijevbe.

Miközben a kátyúkat kerülgetve énekelt kedvenc dalát, Paolo nem vette észre, hogy a környezetében valami megváltozott. Először a madarak hulltak le az égről.

Kirády Attila újságíró és Vujity Tvrtko, a TV 2 riportere kutatásaik során több dokumentumot és cáfolhatatlan bizonyítékot találtak arra, hogy az akkori magyar vezetés tudott a csernobili térségben tartózkodó kamionsofőrök veszélyeztetettségéről, de nem fordíttatták vissza a baleset előtt útnak indított szállítmányokat. Az akkori szállítmányozó cégek illetékesei hiába próbáltak tájékozódni a veszély mértékéről, a Sugárbiológiai Intézetből azt a felvilágosítást kapták, hogy az utazás nem kockázatosabb, mint bármely más belföldi útvonal.

A csernobili atomkatasztrófa 1986. április 26-án éjjel 1 óra 23 perckor következett be, és ez volt az emberiség történetének legsúlyosabb nukleáris balesete, amely ezrek halálát okozta és tízezreket érintett. A katasztrófa során becslések szerint 32 ember vesztette életét és több százan szenvedtek sérülést a sugárzásból eredően, mivel mintegy 50 tonna radioaktív anyag került a levegőbe. A kiérkező tűzoltók és a helyi dolgozók sugárvédelmi felszerelés nélkül kezdték meg a tűz oltását, ezért sokan három héten belül meghaltak a radioaktív fertőzés következtében.

A csernobili erőmű katasztrófája többszörösét juttatta levegőbe a Hirosima és Nagaszaki bombázása során felszabaduló radioaktív anyagoknak, becslések szerint 3000 szovjet állampolgár halálát okozva. A sugárzás következményeit a rákbetegség gyakorisága miatt nehéz megbecsülni, a Magyarországot ért hatás rizikófaktora alapján 1 millió emberből tíz ember fertőződhetett meg a csernobili szerencsétlenség következtében. A tudósok összesen 40 000 rákos megbetegedést tulajdonítanak az 1986-os katasztrófának, amelynek hatásai a természetben mind a mai napig jelen vannak.