Oroszország békemissziója kudarcot vallott – Feszültség Örményország és Azerbajdzsán között
Heves tüntetések törtek ki Örményországban, miután a kormány döntése értelmében négy falut visszaadnak Azerbajdzsánnak, amelyeket a Szovjetunió felbomlása után kitört első hegyi-karabahi háborúban foglaltak el. Jereván békeszerződést szeretne kötni a katonailag erősebb Azerbajdzsánnal, és ennek érdekében megkezdték a határok pontos kijelölését. Az orosz békefenntartók kivonultak Hegyi-Karabahból, így a két ország közötti konfliktus megoldása most már csak rajtuk múlik.
A Tavus régióban fekvő négy falu visszaadása Azerbajdzsánnak komoly ellenérzéseket váltott ki az örmény lakosság körében, akik attól tartanak, hogy a visszatelepülő azeriek, illetve az azeri biztonsági erők fenyegetést jelentenek majd számukra. A falvak fontos kereskedelmi útvonalak és egy orosz gázvezeték mellett helyezkednek el, ami tovább növeli a terület stratégiai jelentőségét. Az örmény kormányfő, Nikol Pasinján szerint a falvak visszaadása nélkül háborút kockáztatnak Azerbajdzsánnal, de kritikusai szerint a lépés egyoldalú, mivel Baku nem ígérte meg az azeri területre beékelődő örmény enklávé visszaadását. Azerbajdzsánban Ilham Alijev elnök a négy falu visszaadását nagy sikernek tekinti.
A határkérdés rendezése a két ország függetlenedése óta megoldatlan, és most először történik meg, hogy hivatalosan is meghúzzák a határvonalakat. Az első hivatalos örmény és azeri határpóznákat már felállították, és Alijev azeri elnök szerint a határ kijelölésénél nem kell ragaszkodni a térképen futó vonalakhoz.
Miközben folyik a határok kijelölése, a retorika szintjén továbbra is ellenséges a hangnem, és Örményországban jelentős a félelem attól, hogy Azerbajdzsán további területeket kíván megszerezni. Alijev elnök többször is „Nyugat-Azerbajdzsánként” hivatkozott Örményországra, és felmerült egy olyan korridor létrehozásának kérdése is, amely Azerbajdzsán nagyobbik részét összekötné a Nahicseván nevű exklávéjával, és ez az út Örményországon keresztül haladna.
Oroszország, amely korábban Örményország szoros katonai szövetségese volt, tavaly szeptemberben nem avatkozott be, amikor Azerbajdzsán egy nap alatt elfoglalta Hegyi-Karabahot. Az orosz békefenntartók, akiket még a 2020-as örmény–azeri háború után rendeltek oda, nem avatkoztak be, még akkor sem, amikor véletlenül őket is támadás érte. Április közepén megkezdték a teljes kivonulást a területről.
Örményország a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (KBSZSZ) felfüggesztette a tagságát, és egyre nyitottabb a Nyugat felé. Pasinján miniszterelnök az EU-s vezetőkkel és az amerikai külügyminiszterrel is találkozott, akik támogatásukról biztosították Jerevánt, és az EU egy gazdasági támogatási csomagot is ígért. Örményország több országgal kötött szerződéseket, és tárgyalásokat folytat fegyvervásárlásról, amelyek célja a védelem megerősítése. Alijev azeri elnök azonban figyelmeztetett, hogy nem fogják tétlenül nézni, ha Franciaország, Görögország és India felfegyverzi Örményországot.
Az örmény lakosság készül az újabb háborúra, és egy közvélemény-kutatás szerint a lakosság 96 százaléka hajlandó lenne fegyvert fogni az ország védelme érdekében.
