Ursula von der Leyen a gázárak csökkenéséről és az EU versenyképességéről beszélt
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a cseppfolyósított földgáz (LNG) globális kínálatának bővülése várhatóan csökkenti a gázárakat, ami elősegítheti a megújuló energiákba való beruházások növekedését, és optimista a munkaerő- és készséghiány kezelésével kapcsolatban is.
Az Európai Bizottság elnöke egy beszédében kifejtette, hogy a cseppfolyósított földgáz (LNG) globális kínálatának bővülése várhatóan csökkenteni fogja a gáz árát, ezáltal lehetőség nyílik a megújuló energiás infrastruktúra fejlesztésébe való beruházások fokozására. Von der Leyen szerint az energiaválság idején számos új LNG-exportprojekt indult el, amelyek hamarosan jelentős mértékben bővíthetik a piacot.
Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy ezeknek az eseményeknek köszönhetően várhatóan csökkennek majd a gázárak egész Európában. Ursula von der Leyen az MTI tudósítása szerint hangoztatta: prioritás az energiaköltségek csökkentése, az energiaköltségek ugyanis továbbra is befolyásolják az európai versenyképességet, különösen a nagy energiaigényű iparágak esetében.
A cseppfolyósított földgáz globális kínálatának növekedése hamarosan a globális energiahiány felől a bőség felé tereli az energiapiacot, ezért a gázárak csökkenésére számítunk - emelte ki. Az uniós bizottság elnöke kiemelte, hogy Európának több, olcsó és tiszta energiát kell előállítania, amihez még ebben az évtizedben a határon átnyúló villamosenergia-átviteli kapacitásnak meg kell kettőződnie.
Von der Leyen közölte, az elmúlt évtizedben Európa termelékenysége mindössze évi 0,8 százalékkal nőtt, szemben az Egyesült Államokban tapasztalt 1,1 százalékkal. Ezt a lemaradást, mint mondta, csak európai és nemzeti szintű, összehangolt erőfeszítésekkel lehet kezelni.
"Versenyelőnyünk helyreállításának Európa gazdasági menetrendjének középpontjában kell állnia 2024-ben és azt követően is" – fogalmazott von der Leyen, majd hozzátette: mindehhez az állami beruházás nem elegendő, az uniónak mozgósítania kell a magántőkét is, a megoldás lényeges elemének kell lennie továbbá a tőkepiaci unió kiteljesítésének is. Von der Leyen úgy fogalmazott: "Ha finanszírozni akarjuk korunk új ipari forradalmát, mozgósítanunk kell Európa magántőkéjét. Itt az ideje, hogy a politikai akaratot tettekre váltsuk".
Von der Leyen azt mondta, noha a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború okozta kihívások drámai gazdasági és társadalmi válsággá fajulhattak volna, Európa nagy ellenálló képességének köszönhetően és a megfelelő politikák bevezetése miatt ez nem következett be. A felmérések továbbá tömeges munkanélküliséget és hosszú recessziót jósoltak Európában, ehelyett azonban mára - szavai szerint - több ember dolgozik, mint az európai történelem során bármikor.
Az Európai Parlamentben tartott beszédében von der Leyen négy kulcsfontosságú tényezőt emelt ki, amelyek befolyásolják Európa versenyképességét: a pénzügyek, az energiaköltségek, a munkaerő- és készséghiány, valamint a kereskedelem. A munkaerő- és készséghiány kezelésére sokoldalú megközelítést javasolt, többek között a munkanélküliek képzését, a nők munkaerőpiachoz való hozzáférésének növelését, rugalmas megoldásokat az idősebb munkavállalók számára, valamint a tehetségek EU-n kívülről való bevonását.
Kiemelte továbbá a kereskedelem fontosságát Európa jóléte szempontjából, hangsúlyozva, hogy globálisan egyenlő versenyfeltételekre és az EU-n kívül előállított többletkapacitás kezelésére szolgáló eszközökre van szükség. Végezetül bizalmát fejezte ki, hogy Európa képes lesz leküzdeni a kihívásokat, és megőrizni globális vezető szerepét az ipar és az innováció terén.
Ehhez már el is készült az uniós reformcsomag, amelyet Enrico Letta korábbi olasz miniszterelnök, a Jacques Delors Intézet elnöke készített el, és amellyel több cikkünkben foglalkoztunk. A reformcsomag részeként egy 470 milliárd eurós forrástervet jelentett be, amely további magánbefektetéseket szabadíthat fel évente.
Győri Enikő, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a vita során elmondott felszólalásában azt mondta, az uniós bizottság elnöke "alternatív valóságban él". Az Európai Unió mögött "öt elvesztegetett év áll", válságkezelésben elbukott, gyenge és megosztott. Európa veszít a versenyképességéből. Az erőltetett zöld ideológiával tönkretette az európai ipart és mezőgazdaságot, és a világkereskedelemben is egyre gyengébben teljesít - mondta. Hozzátette, hogy "Magyarország nem fogja beengedni az illegális migránsokat, a menekültkérelmeket a határokon kívül kell elbírálni. Nem a háborúra, nem a migrációra és nem a genderideológiára. Júniusban változásra van szükség" – tette hozzá beszédében Győri Enikő.
A VSquare információi szerint Győri Enikőt emlegetik kormányközelből, mint az Európai Bizottság következő magyar biztosjelöltjét. A júniusi EP-választás után újjáalakuló Európai Bizottságban Magyarország is küldhet jelöltet, és Győri mellett Bóka János EU-ügyekért felelős miniszter is az esélyesek között van. Orbán Viktor a versenyképességért felelős posztot szeretné megszerezni a leendő magyar biztosnak, bár a VSquare szerzője kevés esélyt lát erre.
Források: Reuters, MTI, Blikk, VSquare
