Európában és az észak-atlanti szövetségben világháborús készülődés zajlik
Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere szerint Európában és az észak-atlanti szövetségben egyfajta világháborús készülődés van jelen, és az európai észak-atlanti vezetők jelentős része háborús pszichózisban szenved.
A miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában beszélt arról, hogy úgy érzik, mintha háborúban állnának Oroszországgal. Szijjártó Péter kiemelte, hogy a magyar kormány álláspontja szerint az Ukrajnában zajló konfliktus nem Magyarország háborúja, és ez jelenti a legnagyobb különbséget a magyar és az észak-atlanti politikai vezetők között.
A miniszter szerint a háborúnak minél előbb véget kell érnie, mivel minden egyes nap újabb halálos áldozatokat és pusztítást jelent, valamint a világháború kitörésének veszélyét hozza magával. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a békeszerető emberek lélegzetvisszafojtva várják az amerikai elnökválasztást, remélve, hogy egy béketeremtő elnök kerül hatalomra, és hogy az európai parlamenti választáson egy jobboldali fordulat következik be.
A NATO korábbi álláspontját idézve, miszerint a szövetség nem része az orosz-ukrán háborúnak, és minden tettet meg kell tenni a NATO és Oroszország közötti összeütközés elkerüléséért, a miniszter úgy véli, hogy a NATO több tagállama most ezt az álláspontot kezdi megváltoztatni. Szijjártó Péter szerint a szövetség koordináló szerepét erőltetik az Ukrajnának történő fegyverszállításban és az ukrán katonai kiképzésben. A NATO új konstrukcióban kívánja támogatni Ukrajnát, aminek már a tervezési szakaszát is ellenzi a magyar kormány, mivel ez a döntés a NATO-t még közelebb hozná a háborúhoz.
A miniszter kijelentette, hogy Magyarország nem kíván részt venni az ilyen műveletekben, és amíg a jelenlegi kormány van hatalmon, Magyarország nem fog beletartozni a fegyverszállításba és a kiképzésbe. Szijjártó Péter beszélt arról is, hogy már a háború kezdete óta vetélkedési és megfelelési kényszer van Brüsszelben az Európai Unió részéről, és a NATO számos külügyminiszteri tanácsülésén elhangzott az önkritika, hogy az európaiak nem tudnak annyi segítséget adni Ukrajnának, mint az amerikaiak.
A külügyminiszter szerint a fegyverszállítások csak meghosszabbítják a háborút, újabb halálos áldozatokat és eszkalációt hoznak, és nem sikerült dűlőre vinni a háborút, csak a fegyver mennyiséget növelték drámaian. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a háborút egyik fél sem tudja megnyerni, és csak tárgyalásokkal lehet véget vetni.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint Brüsszel a tűzzel játszik, és amit csinál, az maga az istenkísértés. A kormányfő úgy véli, hogy a világháborúkat az elején sohasem hívják világháborúnak, és Európát egy háborús örvény ránthatja a mélybe. Orbán Viktor szerint a Nyugat egy lépésre van attól, hogy katonákat küldjön Ukrajnába, és hangsúlyozta, hogy Magyarországnak ki kell maradnia ebből a konfliktusból.
Végül a miniszter kijelentette, hogy a kormányzati felelősséget viselő döntéshozóknak első számú feladatuk a magyar emberek biztonságának megőrzése, és ez azt jelenti, hogy ki kell maradni a háborúból. Ez két éven át elképesztő erőfeszítések árán sikerült, és a jövőben is így kell maradnia. Orbán Viktor a Fidesz európai parlamenti választások elé indított kampányában is hangsúlyozta, hogy a magyarok tudják, milyen a háború, hiszen volt már benne részünk épp elégszer, éppen ezért a mostani konfliktusból is ki kell maradnunk. A kormánypárt legfőbb kampányüzenete „Csak a béke! Csak a Fidesz!” lett.
Orbán Viktor a Facebook-oldalán is megerősítette, hogy Európában a hangulat háborús, és a politikát a háború logikája uralja. A miniszterelnök szerint az európai vezetők már belesodródtak a háborúba, a háborút a saját háborújuknak tekintik, és a saját háborújukként is vívják. Emlékeztetett arra, hogy a világháborúkat az elején sohasem hívják világháborúnak, és hogy a NATO-főtitkár NATO–ukrán missziót akar felállítani, ami további aggodalmakat vet fel.