Dubajt váratlanul érte a klímaváltozás

Dubajban a klímaváltozás valósága váratlanul és pusztító erővel mutatkozott meg, amikor a városra kétévnyi csapadék zúdult alig 24 óra leforgása alatt április harmadik hetének elején, ami óriási káoszt okozott és a következmények még mindig érezhetőek.

Április 16-án hajnalban kezdődött az esőzés, amelyet az időjárási szolgálatok előre jeleztek, de a valóságban bekövetkezett események mindenkit megleptek. Az özönvízszerű csapadék szünet nélkül hullott, helyenként sötétségbe borítva a várost, és a villámok is szinte folyamatosan cikáztak az égen. A város infrastruktúrája, amely a csapadékhiány következményeitől szenved, nem volt felkészülve ilyen mennyiségű eső fogadására. A mélygarázsokat elárasztotta a víz, az autópályák folyókká változtak, a repülőtér tengerré változott és ideiglenesen le kellett állítani a működését. Iskolák és bevásárlóközpontok zártak be, a közlekedés megbénult.

A mesterséges tavak kiöntöttek, az alacsonyabb területeken fekvő lakóparkokat elárasztották, sok helyen az áramellátás is megszűnt. A helyreállításban prioritásokat kell alkalmazni, így bizonyos területeken még mindig fennállnak közegészségügyi kockázatok, és a csapvíz használata is korlátozott.

Lisa Dale, a Columbia Egyetem klímaadaptációs szakértője szerint Dubaj, mint sok más kormány, nem volt felkészülve az éghajlatváltozás ritka, de súlyos hatásaira, mivel a jövőbeli előrejelzések a múltbeli időjárási mintákra épülnek. A tudományos előrejelzések szerint a Közel-Keleten a hőmérséklet emelkedése és a csapadékmennyiség csökkenése várható, de a száraz régiókban olyan viharok is előfordulhatnak, amelyek példátlan mennyiségű esővel járnak.

Zachary Lamb, a Kaliforniai Egyetem adjunktusa szerint a száraz régiókban található városok, mint Dubaj, rosszul lehetnek felkészülve a heves esőzésekre, mivel az infrastruktúra nem a vízelvezetésre összpontosít. Az Egyesült Arab Emírségekben a csapadékvíz-gazdálkodási rendszerek korábban felesleges költségnek számítottak, de a változó időjárási minták miatt ezek fontossága nő.

A dubaji esőzések kapcsán felmerült a felhővetési programok szerepe is, de Auroop Ganguly, a Northeastern Egyetem professzora szerint jelentős adatelemzés szükséges annak megállapításához, hogy ezek a programok milyen hatással vannak az esőzések szélsőségességére.