Új üzemanyagár-stop megfontolás alatt

A magyar kormány a következő héten ül össze, hogy megvitassa az üzemanyagárak esetleges letörését, mivel a magyarországi benzin- és gázolajárak magasabbak a régiós átlagnál – közölte Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) péntekenként fogja közzétenni az új statisztikai gyűjtését, amely a régiós üzemanyagárakat monitorozza és teszi összehasonlíthatóvá. A legfrissebb adatok szerint a hazai üzemanyagárak magasabbak a környező országok átlagárainál.

Nagy Márton elmondta, hogy a KSH az uniós adatokat használja fel a statisztikák készítéséhez, kivéve Szerbiát, ahol más módszert alkalmaznak. A benzinnél 3,2%-os, míg a gázolajnál 5%-os eltérés figyelhető meg, ami a benzinnél 20, a gázolaj esetében pedig 31 forintos különbséget jelent a régiós átlaghoz képest.

A gazdaságfejlesztési miniszter bejelentette, hogy a kormány a következő héten fog összeülni, hogy megvizsgálja a helyzetet és eldöntse, szükséges-e beavatkozni az árak szabályozása érdekében. „A jövő héten ki fog derülni, hogy a kormány mit lép, szerdáig, csütörtökig kérem a türelmüket” – tette hozzá Nagy Márton, jelezve, hogy az üzemanyagárak letörésére irányuló új intézkedések, így az üzemanyagár-stop újbóli bevezetése sem zárható ki.

Az üzemanyagárak meghatározásánál több tényezőt is figyelembe kell venni a nagykereskedelmi árazáson túl, így többféle opció is rendelkezésre állhat az ármeghatározáshoz. A miniszter egy pénteki sajtótájékoztatón beszélt a tervezett üzemanyagár-szabályozásról, ahol említette, hogy a kormány el fog gondolkodni azon, hogy szükséges-e beavatkozni a piaci szereplőkkel korábban kötött megállapodás erőteljesebb nyomatékosítása érdekében. A korábbi egyeztetéseken, amiket Nagy a Mollal és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőivel folytatott, az volt a kormány igénye, hogy a hazai üzemanyagárak a régiós középmezőnyben legyenek. További részleteket azonban nem akart közölni.

Miért drága a magyar benzin?

Több fontos tényező határozza meg a hazai üzemanyagok árát, a két legfontosabb külső tényező az olaj világpiaci árának alakulása és a forint teljesítménye a dollárral szemben. Előbbi a régiós összevetésben nem irányadó, a magasabb olajár miatt ugyanis a környező országokban is nő a benzin és a dízel ára, a forint teljesítménye azonban célzottan a hazai üzemanyagárakra hat. Ebben a tekintetben nem alakult kedvezően az elmúlt néhány hónap: idén eddig 6,9 százalékkal gyengült a forint a dollárral szemben.

Ugyancsak fontos szerepe van az üzemanyagárak alakulásában az adóterheknek: ebben a tekintetben történt idén egy fontos, magyar piacra specifikus esemény, a jövedéki adóemelés miatt ugyanis 42 forintos drágulás következett be a kutakon.

Többek között a jövedéki adóemelésnek és a kedvezőtlen devizahatásnak is köszönhetően idén eddig 14 százalékkal került feljebb a hazai benzin ára (+ 80 forint), a dízelnél pedig 9,1 százalékos emelkedést láthattunk (+54 forint).

Hogy nézhet ki egy árstop?

Hogy pontosan hogyan nézhet ki egy újabb árstop-intézkedés a hazai üzemanyagok esetében, azt nem lehet tudni, de a múlt adhat némi támpontot. 2021 novemberében vezették be Magyarországon ezt az intézkedést, ekkor 480 forinton rögzítették a normál benzin és a gázolaj árának felső határát.

Ha a kormány újra bevezeti a hatósági árakat, akkor nagyon rövid időn belül komoly hiányok alakulhatnának ki. Az üzemanyagár-stop kezdetektől fogva nehezen fenntarthatónak, illetve a piaci viszonyokat erősen torzítónak bizonyult, ezért a kormány a kivezetése előtti hónapokban több körben is átdolgozta az intézkedést, egymás után vonva ki az árstop hatálya alól a fogyasztók egyre nagyobb részét.

Mik a lehetőségek?

Nem csak az üzemanyagpiaci szereplők által piacrombolónak tartott árstop lehet a megoldás a hazai üzemanyagárak csökkentésére, egy lehetséges variáció még, hogy szűkítheti az egyébként elég magas nagykereskedelmi árrését a Mol a piacon.

A tavaly októberi folyamatokat nézve lettünk figyelmesek arra, hogy az izraeli-palesztin háború kirobbanásával hiába ugrott meg az olaj világpiaci ára, a magyar autósok egyre alacsonyabb árakkal találkozhattak a benzin és a dízel esetében is. Ez a mechanizmus nemzetközi kitekintésben nem egyedi megoldás, például a választások előtt Lengyelországban is zajlott informális kommunikáció a vezető olajcég Orlen és a kormány között.

Logikus lépés lehetne még a kiskereskedelmi árrések csökkentése is, azaz a kutak hasznának a visszavágása. Az adóterhek csökkentésére is lehet esetleg tere a kormányzatnak, a januárban két lépcsőben érvényre juttatott jövedékiadó-emelés ugyanis olyan mértékben lett meghatározva, ami a 420-as euró-árfolyamig elegendő, ebben a tekintetben tehát valóban van némi mozgástér.