Bod Péter Ákos: a román gazdaság felülmúlta Magyarországét
Nem sok olyan bizonyosság volt a rendszerváltozás óta a magyarok fejében, mint az, hogy fejlettebbek vagyunk Romániánál. Mostanra azonban már ez is megdőlt. Az egy főre jutó GDP-ben leelőztek, a fogyasztásban pedig már messze előttünk járnak.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
A román előzés nem meglepő
A közgazdasági ügyekkel különösebben nem foglalkozó nagyközönséget is megmozgatta a hír: az egy főre jutó bruttó hazai termékkel mérve Románia 2023-ban leelőzte Magyarországot. Az Eurostat a tavalyi év előzetes adatai alapján az uniós átlaghoz mérte a tagállamokat; a magyar adat ugyancsak a sor vége felé található.
A közvélemény azt már megemésztette, hogy a gazdasági teljesítmény szokásos mutatói szerint Magyarországot nemcsak a régebbi uniós tagállamok többsége előzi meg, hanem újak is, amelyek velünk együtt léptek be az Európai Unióba húsz éve: Csehország, Szlovénia, Észtország. A román eset azonban kétségtelenül más, hiszen már tavaly, a 2022-es év adatai szerint is szoros volt a verseny, és a recessziós 2023-ban a magyar GDP csökkent, míg a román nőtt.
Meghökkentő fogyasztási adatok
A román lakossági fogyasztás szintje meghaladná a csehet és nagyjából a szlovén szinten lenne az adott évben. A magyar adathoz képest viszont akkora az előnye, hogy az már nem tudható be mondjuk pontatlan számbavételnek. A valamikori jelentős, minőségi fejlettségi előnyünk mostanra megszűnt Romániával szemben (is).
A rendszerváltozás első évtizedében adottságnak vehettük, hogy relatíve fejlettnek számítunk ezen a tájon. A gyors szerkezetválást kikényszerítő modernizációs folyamatok révén mi valóban térségi előnyt élveztünk; két évtizede a bruttó hazai termék idézett mutatója alapján mintegy 40 százalékkal haladtuk meg a román szintet.
Diverzifikáció és autonómia
A délkeleti szomszédunk gazdasági szerkezete diverzifikáltabb, az üzleti élet nem függ annyira egy vagy két ágazattól, mint a miénk vagy a szlovák. A román állam a GDP mintegy 33 százalékát centralizálja; nálunk ennél 10 százalékponttal nagyobb a költségvetés bevételi oldala, és hasonlóan túlfejlett az állami költekezés.
A magyar állam mikrogazdasági beavatkozása sokkal kiterjedtebb lett az elmúlt évtizedben, mint bármely más új vagy régi EU-tagállam. A Nemzetgazdasági Minisztérium által "Magyarország versenyképességi stratégiája" címmel közzétett dokumentum szerint a GDP-arányos beruházási rátának 2030-ra el kellene érni a 30 százalékot.
| Az európai feltörekvő és fejlődő országok reál-GDP növekedése |
| Bulgária |
| Magyarország |
| Lengyelország |
| Románia |
| Forrás: IMF |
Visszaelőzésre azonban az előttünk álló esztendők nem látszanak alkalmasnak. Ausztriát feledve, azt lehetne majd megígérni, hogy 2030-ra megpróbáljuk Romániát utolérni.
