Egy magyar innováció az ENSZ-főtitkár asztalán
Egy új magyar fejlesztésű mutató, a Harmonikus Növekedési Index (HNI) került az ENSZ-főtitkár figyelmébe, amely a GDP korlátait meghaladva, a fenntartható fejlődés számos aspektusát méri.
A GDP-mutató szerint egyformán fejlett lehet egy olyan ország, amelyben magas a bűnelkövetések száma, és ezért börtönöket húz fel, egy olyan állammal, amelyben magas a születésszám, és ezért bölcsődéket épít – mutatott rá György László kormánybiztos. A Makronóm Intézet által kifejlesztett Harmonikus Növekedési Index (HNI) a fenntartható fejlődést hivatott mérni, és a kormánybiztos szerint ez az eddigi legkomplexebb mutató ezen a területen. Kőrösi Csaba, az ENSZ közgyűlésének korábbi elnöke elárulta, hogy a HNI módszertanát látva egyből elküldte azt az ENSZ-főtitkárnak.
György László kormánybiztos szerint a magyar gazdaságpolitika és társadalompolitika mixéből próbálták megragadni azokat az elemeket, amelyek a jó élethez segítenek bennünket. A HNI egy olyan mérőszám, amellyel a jóllét fenntartható növekedését mérjük, és visszajelzést tudunk adni a társadalompolitikának, valamint a mindenkori kormánynak arról, hogy a munkája a jóllét fenntartható növekedését szolgálja-e.
A kormánybiztos hozzátette, hogy a középosztály szélesítése kulcsfontosságú egy ország erősségéhez, és ezt a szemléletet részletezi hamarosan érkező könyvében, a Középosztály Forradalmában.
A GDP hiányosságait kompenzáló HNI hat pilléren nyugszik:
- gazdasági fejlettség és növekedés,
- pénzügyi fenntarthatóság,
- környezeti fenntarthatóság,
- munka- és tudásalapú társadalom,
- társadalmi fenntarthatóság,
- valamint a demográfiai fenntarthatóság fogalmát is bevezeti.
A mutató 32 objektív indikátort tartalmaz, és nem kaptak helyet benne a sokszor torzításokat okozó szubjektív indikátorok. A HNI adatalapú és módszertanilag megalapozott, és a fenntarthatóság összes fontos szempontját vizsgálja.
A HNI-ben a demográfiai fenntarthatóság is helyet kapott, amelyet más fenntarthatósági index nem mér. A mutató a megszületendő gyermekeket értéknek tekinti, főleg, ha a gyermekszegénység kockázata nélkül lehet őket felnevelni.
A hni.hu weboldalon interaktív ábrán böngészhetjük, hogyan teljesítenek az egyes országok a fenntarthatósági szempontokban. A mutató 87 ország jóllétének fenntartható növekedéséről tud képet adni.
Kőrösi Csaba szerint a globális zöld fordulat a vártnál hosszabb folyamat lehet, és a geopolitikai érdekek gyakran felülírják a környezeti szempontokat. Az ENSZ-főtitkárnak elküldött HNI-t üdvözölte, mint adatalapú és használható mérést.
A zöld átállás fontosságát több szakértő is hangsúlyozta, mint például Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára, aki szerint gazdasági szempontból is létkérdés, hogy a gyermekeinkre egy élhető, zöld Magyarországot hagyjunk.
György László kormánybiztos szerint a zöldenergetikai átálláshoz négy dologra van szükség: a zöldenergia termelésére, tárolására, fogyasztására, és az újrahasznosítására. Magyarország a 2030-ra tervezett napelemkapacitásokat 2024-ben elérte, és az energiatárolók gyártási kapacitásában globálisan a negyedik helyet foglalhatjuk el.
: article-1
